A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

40ÉVKÖNYV XIII. 2005GYARMATI GYÖRGYlárdítjuk a demokráciát, csak akkor lehet szó akár magyar–román, akár másmilyenvámunióról, vagy ezen túlmenõleg Duna-konföderációról. Addig még rögösés hosszú az út, de már elindultunk ezen az úton. Tehát: magyar–román vámunióma sok, és holnap – kevés.” 26Markos véleményével cseng össze a magyar kormány szociáldemokrata miniszterelnök-helyettesének,Szakasits Árpádnak az a nyilatkozata is, amelyet aközép- és kelet-európai szociáldemokrata pártok többnapos budapesti konferenciájánakbefejezése után adott a román testvérlap munkatársának. Õ maga is azttartotta az értekezlet leglényegesebb mozzanatának, hogy elõsegítse a szorosabbgazdasági együttmûködést a Duna-völgyi államok között, de hozzátette: „A magyar–románvámunió még nem idõszerû. Ha idõ elõtt beszélünk errõl a kérdésrõl,akkor többet ártunk, mint használunk ennek a szép elképzelésnek.” 27 Sokkalkevésbé tûnt óvatoskodónak Károlyi Mihály. Igaz, nem nyilvánosan: JásziOszkárnak írt a kérdésrõl ugyanezekben a napokban. Szerinte „még a csehektõlkapott pofonokat is zsebre kell vágni”, hogy áldozatot hozva „tervünket megvalósítsuk,egy 60, 70, esetleg 80 milliós Duna-völgyi tömb[öt]. […] A dunai federációgyors megteremtése, erélyes kiépítése a béke legfõbb érdeke. Ez volna aza pontonhíd, amelyen Sztálin és Truman találkozhatnának és megegyezhetnének.Egy új status quo létesülne, ami mindkét felet politikailag és gazdaságilag egyarántkielégítené.” 28A vámunió, illetve föderáció tervezgetését markánsan opponáló nyilvánosálláspontot olvashatunk viszont ugyanekkor a Román Kommunista Párt (RKP)egyik titkára, Vasile Luca tollából, aki pénzügyminiszter volt Groza kormányában.Luca a Duna menti kis államok integráció felé mutató együttmûködési törekvéseita világháború idején felmerült churchilli elképzelések egyenes ági leszármazottjánaktartotta, ami – úgymond – a Nyugat szovjetellenes machinációinakegy rafináltan tovább éltetett változata. 2926 Mgy. [Markos György]: Vámunió? – sok Kérdés, hogy a román kommunistákés kevés. Közgazdaság, 1947. május 11. egyik reprezentánsa vagy a román kormányfõjelenítette-e meg a bukaresti27 Szakasits Árpád nyilatkozata a Libertateacímû román szociáldemokrata lap álláspontot. Petru Grozáról köztudott –munkatársának. Népszava, 1947. május 25. maga sem rejtette véka alá –, hogy miniszterelnökitevékenységét mindvégigLásd még Heumos (1985).28 Károlyi Mihály levele Jászi Oszkárhoz, az ottani SZEB-delegáltakkal egyeztetve1947. június 2. In Károlyi Mihály levelezése…(2003) 324–325. p.idején is inkább volt híve egy kommu-végezte. Az RKP pedig Gheorghiu Dej29 Vasile Luca: A romániai magyarság útja. nista irányítású román nemzetállamnak,Igazság (Kolozsvár), 1947. május 22. semmint hogy azt – önszántából – bár-