A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 1945 115„magyar alkotmány, jogfolytonosság és jogrend” hatályának megszakadásától, új1919-es kurzustól, tartós szovjet megszállástól, esetleg bekebeleztetéstõl, másodikTrianontól, vallás- és egyházüldözéstõl, a hivatalnoki kaszt attribútumainakfelszámolásától, a közbiztonság „tartós megszûnésétõl” („nadrágosok és kalaposnagyságák utcai inzultálásától”), zsidók túlzott részvételétõl a „baloldali magyarmunkásság központi vezetõ bizottságában”, a lakásaiba telepítendõ „részegeskocsisoktól és mocskos szájú mosónõktõl”, magántulajdona (a házaktól a részvényekenát a kisbirtokig) elkobzásától – és Weiszék-Chorinék-Kornfeldék „vagyonihatalmi helyzetükbe visszavezetésétõl”. 381945-ben e félelmek majd mindegyike valóra is vált – igaz, azonnal és teljességgelegyik sem. De ettõl a szorongás nem csökkent, inkább nõtt: ha most mégnem is, de hamarosan jöhet a legrosszabb – annak ellenére, hogy az 1945-ösmagyar baloldal folyamatosan tagadta, hogy valóra akarná váltani e félelmeket.Eltûnt a középosztályi életforma anyagi és spirituális alapja: a fizetés, a juttatások,a lakás, a személyes vagyontárgyak és a presztízs, a tekintély egyszerre –szinte vagy teljességgel – semmivé vált. A háborús vereség és veszteség az egészmagyar társadalmat sújtotta – más népesebb csoportok azonban jobban hozzászoktaka nélkülözéshez, mint a középosztály. A keresztény középosztály vezérlõtekintélyeinek nagy része eltûnt a közéletbõl és a közbeszédbõl. Megszólalási lehetõségeiterõsen korlátozta a fegyverszüneti egyezmény, a cenzúra és az öncenzúra.A keresztény középosztálynak nem volt saját politikai pártja, nem voltakérdekvédelmi tömörülései, intézményei, egyesületei szétszóródtak vagy nagyonnehezen és lassan szervezõdtek újjá. A saját soraikból érkezõ, mélyreható elemzésekenalapuló bírálatok, mint Szekfû Gyuláé vagy Bibó Istváné, elfogadhatatlanulradikálisnak tûntek. 39 Szekfû a „forradalmat”, a „keleti demokráciát” és aszovjet alárendeltség hosszú távú elfogadását ajánlotta. Bibó a reakciós attitûdötostorozta, és az „úri közhivatalnoki” osztály szakszerû értelmiséggé alakulásátszorgalmazta, egyebek között az úri hivatásokbólvaló tervszerû kiszorítás útján 38 Bibó… (1981–1984) 4. kötet, 1275–is. Mindketten a keresztény középosztályigondolkodásmód, életkörülmények 39 Lásd elsõsorban Bibó Eltorzult magyar1280. p.és kiváltságok gyökeres átalakításával alkat – zsákutcás magyar történelem címûszámoltak, azt tartották volna kívánatosnak.Politikai szempontból pedig egy le-289. p.), továbbá Értelmiség és szakszerûség,esszéjét (Bibó… 1981–1984, 1. kötet 255–zárt történet, a Horthy-korszak szereplõjekéntbeszéltek a keresztény középoszlomfejlõdésés az 1945. évi változás értelmeA koalíció válaszúton és A magyar társadatályról.Az új politikai rendszert ugyan címû írásait, valamint Szekfû Forradalomegyikük sem írta le szociológiai szem- után címû könyvét.A VOLT „KERESZTÉNY KÖZÉPOSZTÁLY” ÉS A DEMOKRÁCIA REMÉNYE