12.07.2015 Views

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

106 ÉVKÖNYV XIII. 2005RAINER M. JÁNOSegyütt, akiket az 1947-es „összeesküvési”, „<strong>Magyar</strong> Közösségi” perekben ítéltekel – egyértelmûen konstruált per áldozata lett. Mégpedig – egyedüliként –halál<strong>os</strong> áldozata. 151945-rõl szóló politikai nézeteit az utolsó szó jogán 1947. április 11-énelmondott beszédében fejtette ki – két év távlatából. A szövegbõl kitûnik, hogysúly<strong>os</strong> felelõsségérzet gyötörte, mert tekintélye másokat is a politizáló társaságbavonzott, akik m<strong>os</strong>t mellette ülnek a vádlottak padján. Védõbeszédével a bizt<strong>os</strong>halál tudatában kívánt utolsó jelet hagyni, ezért nem tagadott, nem keresettmentségeket (de a nyomozati konstrukciókat önérzetesen visszautasította). Tisztánakarta láttatni 1945-ös politikai felfogását – bár vádlottként arra kényszerült,hogy lépten-nyomon reflektáljon a vádbeszédre, vádiratra.Donáth szerint a <strong>Magyar</strong> Közösség ideológiája a magyar faj védelmén nyugodott.Elhatárolta magát a német nácizmus fajelméletétõl, de a magyar összetartozástfaji alapon magyarázta, a honfoglalók és a jelenkori parasztság genetikaiazon<strong>os</strong>ságának – szerinte tudomány<strong>os</strong> – bizonyítása alapján. Nem hirdetettfelsõbbrendûséget, csupán elkülönülést, hozzátéve, hogy „a jövõ nacionalizmusa[…] bizony<strong>os</strong> fokig faji nacionalizmus lesz”. 16 A Közösség, jegyezte megDonáth, nem is állított fel tagjaival szemben faji kritériumokat, bár ezt megtehettevolna. 17 A faji mellett a másik meghatározó gondolat a népi – a közép<strong>os</strong>ztályés a magyar parasztság azon<strong>os</strong>sága (magyar faji alapon). A Közösség <strong>Magyar</strong>országjövõbeni határait az etnikai elv szerint határozta volna meg – bárDonáth személy szerint nem mondott le a „szentistváni” határokról. „<strong>Magyar</strong>országközjogi helyzetét 1944 márciusa óta csak úgy lehet megítélni: idegen megszállásalatt csorba vagy teljesen szünetelõ szuverenitás, az önkormányzat meghagyottrészét vezetõ bábkormány. […] <strong>Az</strong> 1939-ben összeült országgyûlés mûködéseidegen vis maior folytán lehetetlennévált, az alkotmány<strong>os</strong> államfõ ide-15 Errõl lásd Csicsery-Rónay István elõszavátin Donáth… [1988] V–VII. p.; Csicsery- gen fogságban van, az õszi választásRónay–Cserenyey (1998) 33–40. p.; Palasik nem adott módot a teljesen szabad választásra”– idézte az utolsó szó jogán(2000) 194–229. p.; Ungváry (2002); Hám(1986).Donáth György egy néhány hónappal korábbieszmefuttatását. 18 A jogfolyton<strong>os</strong>-16 Donáth… [1988] 12. p.17 Valóban, az 1946-ban aktualizált közösségiesküszövegben a magyar faj összetételé-hozzá több alkalommal, nem jelenti azság ilyen felfogása ugyanakkor, tetteben a faj szót mindenütt népre cserélték. 1944. március 19-i rendszer teljes körûLásd Csicsery-Rónay–Cserenyey (1998) helyreállítását. A „nemzeti szuverenitás230–231. p.intézményeseinek” azonban az 1939-18 Donáth… [1988] 35. p.ben választott országgyûlés azon tagjait

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!