A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 1945 155technikáját. Egy jól mûködõ közvélemény-kutató intézet, amely igen kis hibahatárralmeg tudja jósolni a választások eredményét, tulajdonképpen feleslegesséteszi ez utóbbiakat […]. A tudomány a haladó politikának legmegbízhatóbbszövetségese.” 26 Ez a szövetség – tehetnénk hozzá – olykor kínos helyzeteket,cseppet sem demokratikus eljárásokat eredményezhetett, amint a korabeli amerikaipéldák is megmutatták.Nem biztos, hogy a közvélemény-kutatás, számos kiaknázható értéke mellett– túlzott képlékenysége folytán – mindig helyes, elõrevivõ álláspontot jelenítmeg. A szakértõk, a kompetens végrehajtók még a többségi vélemény ismeretébensem kell hogy alávessék magukat a nép akaratának. Az emberek jó részeugyanis tájékozatlan vagy csak pusztán közönyös, nem minden témában képesracionális, tényeken alapuló döntéseket hozni. A tervek megvalósítása sokak pillanatnyiérdekével ellentétes lehet, hosszú távon azonban az emberek életérekedvezõ befolyást gyakorolhat. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy a lakosságminél inkább tájékozott legyen napi ügyekben, és érdeklõdést mutasson a felmerülõkérdések iránt. Erre a problémára Horváth egy maximál- és minimálprogrammalállt elõ.Utópiája szerint a korszerûen mûködõ közvélemény-kutatás érdekében létesítenikellene egy közvélemény-kutató szolgálatot, amely objektíven, adatokkalalátámasztva, de legalábbis több oldalról megvilágítva adná közzé a híreket,majd mérné a híradások hatásait, és az eredményt a kormányzat rendelkezésérebocsátaná.„A szolgálat egyik része a közértesültség emelésére irányul. Kritikai részea közvélemény tisztán tartását szolgálná azáltal, hogy minden téves vagy tendenciózustájékoztatást leleplezne és merõ tárgyi adatokkal és érvekkel cáfolna. […]A szolgálat építõ tevékenysége a közvélemény elõkészítésében állana azokra akérdésekre, amelyekben annak állást kell foglalnia, és ezeknek a kérdéseknekmegfogalmazásában. Az elõkészítés lényege az egyes bonyolultabb kérdések öszszesszempontjainak átvilágítása és közérthetõ referálása. A szakszempontokkaltúlterhelt kérdéseket úgy tárja fel, hogy a laikus értelméhez és érdeklõdéséhezoly közel vigye a kérdés lényegét, hogy kompetens vélemény egyáltalán kialakulhasson.Ugyanez a szolgálat […] a közvélemény-kutatás elméleti és alkalmazottismeretének haladását folytonosan a közvélemény elé tárná és azzal a közértesültségetgazdagítaná, magukat a feltárt és lemért irracionális tényezõket pedigépp ily módon racionalizálná.” 27 Mivel éppen a direkt propaganda elkerülése acél, a közvélemény-kutatást csak tudományosszervezetre lehet bízni.26 Uo. (1945) 46. p.27 Horváth (1939a) 24. p.„NEVET NEM SZABAD KÉRDEZNI!”