A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

64ÉVKÖNYV XIII. 2005STANDEISKY ÉVAfoglalt szép demokráciaképpel: „A demokrácia elengedhetetlen feltétele, hogya magyar nép minden rétege szabadon szólhasson, szabadon mondhassa ki véleményét.A minden cenzúrától és ügyészi, rendõri beavatkozástól mentes, teljesenszabad sajtó nélkül nincs demokrácia, de a szólásszabadság magában véve nemelég: mindenkinek meg kell adni azt a jogot, hogy szabadon gyûlésezzen, szabadonszervezkedjék, s szabadon válassza meg azokat a vezetõit, akikre rá akarjabízni érdekeinek és nézeteinek képviseletét. Aki bármilyen ürüggyel ellenzi aszólás- és sajtószabadságot, korlátozni akarja a gyülekezést, a szervezkedés vagyválasztás szabadságát, az hiába erõsíti, hogy õ demokrata.” 33 Hogyne hittek volnaaz emberek az ilyen szirénhangoknak?Kevesen gondoltak arra, hogy a megteremtendõ demokráciára éppen a Szovjetuniófelõl leselkedik a legfõbb veszély. A borúlátásra hajlamos Márai Sándormegsejtette, hogy olyan ország nem hozhatja a szabadságot, amelyben az embereknem szabadok. A második világháború után azonban a korhangulat kapitalizmusellenesvolt, s ez Európa keleti felén – így Magyarországon is – a Szovjetuniókezére játszott. Sokakban élt az az illúzió, hogy a piacgazdálkodás hatalmiszabályozása megújítja a demokráciát, és csökkenti a szociális és kulturális különbségeket.POLITIKUSOK, TUDÓSOK DEMOKRÁCIAKÉPE A DEMOKRÁCIA-KÖTET ALAPJÁNAz ország elsõ egyeteme a napi és a távlati politizálás közötti ellentét csökkentése,a leendõ Magyarország „megtervezése”33 Szabadnevelés (1945) 63. p.érdekében – kommunista kezdeményezésre– elõadássorozatot szervezett. 34 A34 Révai József már június elején beharangozta,hogy a Pázmány Péter Tudományegyetemés a Magyar Szakszervezeti Tanács tudo-közelíteni szerették volna a demokráciabölcsészkar jogász és történész vezetõimányos elõadássorozatot szervez azzal a céllal,hogy a régi intelligencia és a szervezett politikusokat és tudós értelmiségieketelméletét és a politikai gyakorlatot, ezértmunkásság képviselõi tanítva és tanulva kértek fel, hogy fejtsék ki véleményüketegymásra találjanak. Még az elõadók listáját a demokráciáról.is felsorolta: Trócsányi Zoltán, Moór Gyula, 1945. június 26-a és július 6-a közötta Pázmány Péter TudományegyetemCsépai Károly, Beznák Aladár, Szekfû Gyula,Navratil Ákos, Kiss Ferenc nevét említette, bölcsészkarán hat politikus – Erdei Ferenc,Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád,akik közül csupán Moór adott elõ. Révai József:Értelmiség és demokrácia. Szabad Nép, Teleki Géza, Tildy Zoltán, Veres Péter –,1945. június 6. Révai terve módosult: a valamint hét elméleti szakember –szakszervezetek kimaradtak a szervezésbõl. Fischer Endre, Horváth Barna, Jánosi