12.07.2015 Views

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A <strong>DEMOKRÁCIA</strong> <strong>REMÉNYE</strong> – MAGYARORSZÁG, 194535mény létesítéséhez kötötte rendkívüli követté való kinevezésének elfogadását.„Ez a hivatal alá volna rendelve a Külügyminisztériumnak, de az én vezetésemalatt állna, és az lenne a feladata, hogy elõkészítse a szomszéd államokkal valókapcsolatok kiépítését. […] Mindenesetre az együttmûködést azonnal komoly alapokrakellene helyezni. Tervszerûen meg kellene állapítani, hogy az egyes országokmilyen ipart fejleszthetnének, mert ezzel azonnal megnyitnák az utat a vámuniófelé, ami végképpen bizt<strong>os</strong>ítaná a magyar gazdasági élet stabilizációját.” 14Ugyanezen lapszámban jelent meg a szociológusprofesszor Szalai Sándorcikke A magyar béke és a világbéke címmel. A szerzõ – ekkor a SzociáldemokrataPárt (SZDP) nemzetközi kapcsolatok <strong>os</strong>ztályát is vezette – némi mértéktévesztéssel„világpolitikai jelentõségûnek” tartotta Szakasits Árpád ez idõ tájt tettegyik bejelentését, mely szerint tervbe vették a Duna-völgyi államok gazdaságikerekasztal-konferenciájának összehívását. „Ez lesz a »béke-utókészítés« elsõlépése.” 15 A szófordulat a párizsi tárgyalásokon ekkoriban zajló béke-elõkészítésreutalt, amelyet az SZDP a régió testvérpártjainak multilaterális konzultációjávalvélt elõmozdíthatónak.A Köztársaság amellett, hogy a vizsgált kérdésre vonatkozó magyar álláspontnakhelyt adott, a szeizmográf érzékenységével követte a határon túli magyarkisebbségek sorsának alakulását, s nagy teret szentelt a Duna menti államokegyüttmûködésével kapcsolat<strong>os</strong> külföldi állásfoglalások ismertetésének is. A föderációsgondolat népszerûsítését célzó offenzívának tekinthetõ az a négy hétenát publikált tervezet-, interjú- és proklamációdömping, amelyet a lap A DunaiSzövetséges Köztársaság címen július közepén indított. A nyitányt Pavle Rucinskijug<strong>os</strong>zláv író-publicista – a <strong>Magyar</strong>–Jug<strong>os</strong>zláv és a <strong>Magyar</strong>–Román Társaságegyüttes rendezvényén tartott – elõadásának közreadása jelentette. Rucinskikellõ öntudattal igazította el hallgatóságát, arról értekezve, hogy Belgrád csillagazenitjén van, a régióban errefelé érdemes tájékozódni. „A Duna-völgyben csupánaz egyetlen Jug<strong>os</strong>zlávia számít gyõztes hatalomnak. Ki kell várni tehát aztaz idõt, amikor a hadviselõk békét kötnek, mely mindenesetre kedvezõbb körülményekközött zajlik le, ha a Duna-völgy többi államai kijelentik, hogy sajátérdekükben lévõnek tartják az egymásközötti legszor<strong>os</strong>abb kollaborációt és a 14 Jemnitz (1965) 163. p.; Hajdu (1978)Jug<strong>os</strong>zláviával való együttmûködést.” 503. p. Kisebb változtatásokkal ugyanez az<strong>Az</strong> „új dunai program” elõfeltétele a gazdaságitevékenység fokozat<strong>os</strong> össze-Mátyáshoz intézett 1946. július 20-i levelé-érvelés olvasható Károlyi Mihály Rák<strong>os</strong>ihangolása, majd valutareform (egységes ben. Károlyi Mihály levelezése… (2003)pénznem), a vámtarifák egyeztetése, 286. p.idõvel a vámhatárok leépítése, illetve a 15 Köztársaság, 1946. június 27.› ›VÁMUNIÓ, FÖDERÁCIÓ – ÚJ NAGYHATALOM?

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!