A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 194517keretei között. Hayek többek között kifejezetten Mannheimmel polemizál: aszabadság érdekében való tervezés önellentmondás. Demokratikus módonnem lehet nagy, átfogó társadalmi célokban megegyezni. Megegyezés legföljebbabban lehetséges, hogy szükség van ilyen tervezésre, ám ennek céljaibanmár nem. Olyan ez – mondja Hayek –, mintha abban egyeznénk meg, hogy elutazunkvalahova, de nem tisztáznánk az utazás célját, ami azt eredményezheti,hogy oda fogunk eljutni, ahova legtöbbünk nem is akart. 23 A parlamentalkalmas eszköz arra, hogy törvényjavaslatokról véleményt mondjon, hogy törvényekethozzon. A különbözõ pártok képviselõibõl álló törvényhozó testületetéppen azért állítják fel, hogy politikai ügyekben többségi döntésre jusson.Ezekben az ügyekben ez azért lehetséges, mert a többség tagjai között valamelydöntés célját illetõen egyetértés van. Ám egy nemzet gazdasági erõforrásainakelosztásáról szóló döntések esetében, állítja Hayek, alapvetõen más ahelyzet. Ekkor ugyanis célok sokaságáról van szó, közöttük csak a döntéshezszükséges információval rendelkezõ szakértõk állapíthatnak meg preferenciákat.24 Ezért a tényleges döntések egyrészt kikerülnek a parlament kezébõl,másrészt magának a parlamentnek a mûködése is egyre nehézkesebb lesz, aminöveli az általános társadalmi elégedetlenséget a demokratikus döntési mechanizmusokkalszemben.Azonban – fejtegeti Hayek – ezeknél a technikai nehézségeknél vannaka demokratikus tervezést lehetetlenné tevõ mélyebb okok is. Az átfogó gazdasági-társadalmitervezés eszméje ellentmond a modernitás természetének és amodern jogállam eszméjének. Egy átfogó társadalmi célban való megegyezésugyanis olyan univerzális értékrendet tartalmazó erkölcsi kódexet igényel,amely rangsorolja a társadalom tagjainak szükségleteit, illetve az ezekhezkapcsolódó értékeket és a kielégítésükhöz szükséges cselekvéseket, s végsõkövetkezményeit tekintve rangsorokat állít fel az ezeket végrehajtó emberekközött. A modern világ azonban éppen az ilyen univerzális erkölcsi kódex felbomlásávalkezdõdött, a modernitás erkölcsi tanításai arra korlátozódnak,hogy univerzális, ám formális szabályokkal körülírják az egyének mozgásterét,azt azonban már az etikailag autonómnak tartott egyénekre bízzák, hogyezt a mozgásteret mivel töltik ki. 25 Az átfogó, nagy társadalmi terv tehát az individuáliséletterveket töri össze, megsemmisítve ezzel azt a modern individualizmust,amelyen az egyén szabadsága nyugszik.Mindezekbõl az is következik,hogy az átfogó tervezés ellentmond a 23 Hayek (1991) 94–95. p.jogállam eszméjének és politikai gyakorlatának.A jogállam az emberek jogi 25 Uo. 89–90.24 Uo. 97–99. p.p.TERVEZÉS ÉS/VAGY DEMOKRÁCIA?