12.07.2015 Views

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A <strong>DEMOKRÁCIA</strong> <strong>REMÉNYE</strong> – MAGYARORSZÁG, 194585hoz. Tudta, hogy a polgári és a „népi vagy munkásdemokrácia” – 1945 októberébenmár ezt a kifejezést használta – alapértékeinek különbözõsége miatt anagykoalíció természetellenes képzõdmény, de ezt még mindig kisebbik r<strong>os</strong>sznaktartotta, mint az egyenlõsítõpártiak korlátlan uralmát. <strong>Az</strong>t is látta, azzal,hogy az ország szovjet érdekszférába került, a nyugati típusú polgári demokráciamegvalósulásának nincs esélye. Már-már kétségbeesetten sürgette a forradalmiváltozások során háttérbe szorult szabadságjogok „demokrácia követelte helyreállítását”,bár éreznie kellett, egyre inkább lehetetlent kíván. A gazdasági nehézségekmiatt – írta – „szinte könnyelmûségnek láthatják némelyek, hogyakadnak, akik sajtószabadságról vagy személyes szabadságról beszélnek, ésezek fenntartásának feltételeit mérlegelik. Elõször élni, aztán filozofálni. De valóbanalig lehetséges igazi emberi életet élni a filozofálás, a dolgok tudat<strong>os</strong>szemlélete nélkül. <strong>Az</strong> éhínségtõl pedig csak akkor menekülhetünk meg, ha sikerülállami és gazdasági életünket célszerûség szerint rendbe hoznunk, rendezettélet pedig demokráciában, ami minden pártunknak programjában egyformánbenne van, az emberi jogok érvényesülése nélkül nem is képzelhetõ el.” 90A lehetõségek szûkülésével Szekfû egyre inkább az elmélet, a bölcselkedés,a moralizálás bástyái mögé vonult. A helyzet bizony<strong>os</strong> tekintetben az 1941 végireemlékeztetett, amikor a jövõ bizonytalansága miatt csak elvi kívánalmakat lehetettmegfogalmazni, de ez sem 1941-ben, sem 1945 második felében nem voltkevés. 1945 nyarán és õszén azokat a gondolatokat árnyalta tovább, amelyeketA szabadság fogalma címû, 1941. karácsonyi írásában fogalmazott meg elõször.<strong>Az</strong> foglalkoztatta – s ebben nem volt egyedül –, hogyan lehet egyensúlyt teremtenia demokrácia két elve, a szabadság és az egyenlõség között, a szabadságelvûekés az egyenlõségpártiak közötti ellentéteket kiegyenlíteni, a szociálisegyenlõtlenségek mérséklése mellett is megõrizni a polgári demokrácia értékeit,elkerülni, hogy a totalitarizmus gyõzzön a politikai pluralizmus felett. Szekfûésszerû kompromisszumot, kölcsönös belátást, õszinte és mélyreható önvizsgálatotsürgetett, a problémák sokoldalú végiggondolását és megvitatását szorgalmazta,és ennek érdekében írta a Világba hétrõl hétre a nemzeti tudatot pallérozócikkeit.A demokrácia a nagy francia forradalom óta a szabadság és az egyenlõségküzdelme: „ugyanez a két elv méri össze egymással erejét a második világháborúvégével újraéledõ nyugati képviselõtestületekben” – állapította meg. 91 A hazaiproblémák megoldásához e két nagyelv társadalmi vetületeinek vizsgálata 90 Szekfû Gyula: A választás után. Világ,vihet közelebb, nem az elvont „klasszikusdemokrácia” megvalósításának kö- 911945. október 21.Uo.REMÉNY ÉS SZORONGÁS

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!