A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

56ÉVKÖNYV XIII. 2005STANDEISKY ÉVAkezik – bár Rudas ezt így nem mondja ki –, hogy mind a polgári demokráciák,mind a szovjet típusú politikai rend a „nem-demokráciákhoz” sorolhatók. 6Szabó Árpád az athéni demokráciával kívánta példázni, hogy a demokráciaminden osztálytársadalomban szükségszerûen imperializmushoz (a szegényekelnyomásához, hódításhoz) vezet, amint az idõszámítás elõtti V. században Athénbanis történt. Ez a történelmi analógia fejezte ki leginkább a kommunisták elítélõvéleményét a perspektívátlannak tartott polgári demokráciáról. Az õsmintánaktekintett athéni demokráciával Szabó áttételesen azt kívánta bizonyítani,hogy az osztályokat felszámoló szocializmusnak nincs alternatívája. Elõadásánaksaját korára vonatkozó tanulságát így összegezte: „A demokrácia az imperializmussalcsak akkor egyesül szükségszerûleg, ha maga is áldemokrácia, amely amunkásságot legalábbis gazdaságilag kizárja az uralomból. Semmi esetre se akarjunkimperialista demokráciát, amely6 Az ortodox marxista Molnár Erik katonai belsõ ellentmondása miatt úgyis elõbbutóbbdemokráciának nevezte a IX. századi magyartársadalmat, amely szerinte „despotikusvolt, mert a vezetõ réteg alakilag korlátlanulintézkedett a társadalom közös ügyeiben,de alapjában demokratikus volt, mert avezetõ réteg intézkedései a társadalom érdekeitszolgálták” – ami mintha a kommunistákáltal irányított „népi demokrácia” elõképelenne. Molnár Erik: Õskommunizmus. InDemokrácia és köznevelés (1945). 272. p.pusztulásra van ítélve.” 7 Azaz: azosztályellentéteket felszámoló szocializmust– a kommunisták manipulációsvirágnyelvén a „magyar demokráciát” –tartotta ideális társadalmi formának.„Mi nem közönséges polgári demokráciátakarunk, amely semmi egyéb,mint a burzsoázia fegyvere a munkásosztályés a dolgozó nép ellen. Nem, miegy egész másfajta demokráciát akarunk,7 Szabó Árpád: Demokrácia, imperializmusés ezért harcolunk teljes erõvel.és restauráció az ókori Athénban. Uo.323. p. Szabó az athéniek hódító háborúitazzal a marxi kijelentéssel ítélte el, melyszerint nem lehet szabad az a nép, amelymás népeket elnyom. Talán fel sem vetõdöttbenne, hogy a más népeket saját mintájáraátalakító és uralma alatt tartó Szovjetunióis az imperialista jelzõvel illethetõ. AndicsErzsébet az 1867 utáni Magyarországra vonatkoztattaMarx állítását. Andics Erzsébet:A legújabb kor. Uo. 399. p.8 Révai (1945) 16. p.; „Szerény polgáriideológiám szerint, talán mégsem kellett volnaMi népi demokráciát akarunk. Olyandemokráciát, amely kiirtja a reakciót.Olyan demokráciát, amely döntõ hatalmiállásokat juttat a munkásosztály és adolgozó nép kezébe. […] mi, kommunistákrésen állunk, tudjuk, mit akarunk,és vezetjük a dolgozók harcát azok ellen,akik a régi rendszert akarják visszaállítani,valamint azok ellen, akik közönségespolgári demokráciát akarnak ittmegteremteni” – jelentette ki Révai József,a Magyar Kommunista Párt (MKP)egyik legbefolyásosabb politikusa. 8