A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

86ÉVKÖNYV XIII. 2005STANDEISKY ÉVAvetelése, javasolta óvatosan, amibõl a szabadságjogok védelmének szándéka ésa társadalmi igazságosság iránti vágy, valamint a mindkét elv veszélyeztetettségemiatti aggodalom olvasható ki.Szerinte a klasszikus vagy tiszta demokrácia elméleti fogalom, ami nemvihetõ át az 1945-ös év magyar gyakorlatába. A rengeteg szenvedésen átment,beteg társadalomtól nem várható el, hogy néhány hónap alatt szabadságot,egyenlõséget és testvériséget teremtsen. „A demokrácia a kormányformák közt alegnehezebben megvalósítható, mert ép és egészséges társadalmat s ennek zökkenésés súrlódás nélküli funkcionálását kívánja. Bizonyos morális és politikaiérettség kell hozzá, s ez a nép, amely ezt az érettséget még nem érte el, amelyképtelen önmaga megállapítani saját szabadságának és belsõ egyenlõségénekfeltételeit, az nem is juthat el önmaga kormányzásához: mindig újabb zsarnokokatfog a saját nyakára ültetni.” 92 „Csecsemõ-demokráciáról” írt, mint Rákosi,de nem a „reakciótól” féltette az új társadalmi rendet, mint a rendõrség megerõsítésétszorgalmazó kommunista vezetõ. Õ a legfõbb veszélynek a hatalom túlzottkoncentrációját tartotta.Július végén megjelent cikkében még nyíltabban – saját értékelése szerinta megértetés érdekében szinte primitíven leegyszerûsítve – írt a demokrácia lényegiösszetevõirõl és a megvalósítás buktatóiról. 93 Azért szánta el magát erre,mert nehéznek tartotta az eligazodást a jelszavak erdejében, és a tájékozódásbanakart gyámoltalanul tévelygõ embertársainak segíteni. A demokrácia a politikaiés a gazdasági egyenlõség egyensúlyáért folytatott küzdelem, és akik az egyik oldalfelé billentik a mérleget – mint a92 Szekfû Gyula: A „klasszikus demokrácia”.Világ, 1945. július 22.a demokráciát is felszámolják: „A mar-marxisták az egyenlõség felé –, egyúttal93 „Ilyen leegyszerûsített mechanizmus ismeretenélkül a mai polgár nemigen értheti elítélésével a polgári demokrácia helyéxistagondolat […] a polgári berendezésmeg mindazt, ami körülötte forrong, ezt a be a munkásság uralmát, ezen keresztülkülönös keverékét ideáknak és tényeknek, a kizsákmányolás megszüntetésével azamelyek mind a demokratikus bélyeget kaptáknapjainkban, s mégis egymással látszó-magában foglaló proletárság demokráci-egyedül megmaradt és az egész népetlag kiegyenlíthetetlen ellentétben vannak.” áját tûzte ki végsõ céljául. A polgári demokráciahelyett proletár demokráciát,Szekfû Gyula: Két történeti erõ. Világ, 1945.július 29.amit ma nálunk (ha jól értem ezt a nyelvet)94 népi demokráciának hívnak.” 9594 A késõbbi történések ismeretében egyértelmû,hogy jól értette.Egy másik cikkében proletár demokráciahelyett „népi” demokráciát95 Szekfû Gyula: Két történeti erõ. Világ,1945. július 29.emlegetett – így, idézõjelben. 96