A DEMOKRÁCIA REMÉNYE - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A DEMOKRÁCIA REMÉNYE – MAGYARORSZÁG, 194579Szekfû 1941 és 1944 között fogalmaztameg demokráciaelképzeléseit,amelyeket 1945 tavaszán, nyarán már avalósággal szembesíthetett. A Népszavaemlékezetes 1941. karácsonyi számábanarról írt, hogy demokrácia csak a szabadságon,az emberi méltóság tiszteletbentartásán alapulhat; a szabadságjogokbiztosítása azonban önmagában mégnem demokrácia, vagyis a szociális problémákmegoldása nélkül a demokráciaelképzelhetetlen. A Magyar Nemzetben1943–44 fordulóján megjelent cikksorozatábana demokratikus társadalmiberendezkedés legfõbb ismérveit részletezte.A „Valahol utat vesztettünk” a demokratikusberendezkedésû országokkatekizmusa lehetne. Szekfû, száz évvelkorábbra visszanyúlva, a centralistákdemokráciaelképzeléseit elemezte, ésrészletesen kitért azokra az általuk javasoltdemokráciaformákra, amelyeket aháború utáni Magyarországon kívánatosnaklátott. Demokráciaépületét az egykoricentralistákhoz hasonlóan õ is négyfõ pillérre helyezte: a „szabad községekre”74 (a helyi közösségekre, önkormányzatokra),az egyesülési jogra 75 (a munkásokés a parasztok önszervezõdésére),a politikai humanizmusra, 76 valamint anépképviseleti szervekre 77 (parlament,kormány). 1848–49-ben és 1918–19fordulóján ugyan történt kísérlet arra,hogy az elképzelések a gyakorlatba isátkerüljenek, a bukott forradalmak utánihelyzet azonban jelentõsen csökkentettea realizálás esélyeit.74 „»A szabad községi rendszer az elsõláncszem, mely a család után az embert astátushoz fûzi« [Csengery Antal], ez tanítjameg arra, hogy saját érdekén felül a másokjaváért is kell cselekednie; ez tanítja megarra, hogy maga és családja szélesebb társadalmikörökbe is beletartozik, s ezért mondjaszó szerint Tocqueville-nak az észak-amerikaiközségi rendszert jellemzõ szavait idézve[Csengery]: a szabad község a hazafiságnakés szabadságnak elemi iskolája mindenütt.”Szekfû (1987) 17. p.75 „Az egyesülési jog egészen más, mint apolitikai pártszervezés, mely utóbbi már azállamra és annak hatalmi eszközei megszerzéséreirányul, nem pedig az ember tehetségeinekegyesülés útján való szabad kifejtésére.[…] A demokrácia apró munkát jelent,kisemberek örök apró munkáját […], a kisemberekönkéntes és szabad szervezeteimegmaradnak akkor is, ha a felépítményeketkrízis fenyegetné.” Uo. 32. p.76 „Törvényhozóink szavaiban mind több arétori fordulat és mindinkább megszilárdulaz a nemzeti frazeológia, melynek lehullott,szétporló morzsáira úgynevezett nagy sikerûbeszédekben ma is ráakadhatunk, de mindinkábbkihûl bennük az eötvösi és deáki emberszeretetmelege […]. Ebben a szinte l’artpour l’art állami életben az ember fajsúlyamind könnyebb lesz, értéke kisebbedik ésmellõzhetõ.” Uo. 48. p.77 „[A] demokrácia szó szerint és ténylegaz egész nép uralmát jelenti, s amennyiben aközügyekben való részvételnél mégis kellvalami korlátozást, szelekciót végrehajtani,ennek egyetlen elve és megokolása lehet:hogy ne kapjanak szerepet olyanok, akik aREMÉNY ÉS SZORONGÁS