Aquila - http://epa.oszk.hu/01600/01603 - http://www ...

NÉHÁNY MADÁR LÉPÉNEK SZERKEZETÉRL 115
Úgy látszik az egyes madárfajokban különböz. A feketerigóéban gyengén
fejlett endothelt és meglehetsen ers enyvadó rostokat, rugalmas elemekkel
és sima izmokkal keverten találtam. Ebbe a ftörzsbe finomabb,
igen vékonyfalú ágak torkolnak. Belseje teljesen üres vagy alvadékot tartalmaz.
Több készítményben sok vörös vérsejt kevés fehérrel tömörült
össze. A vénát a vörös pulpa fogja körül, melynek vénás réiben, sinusaiban
vagy hajszálereiben sok vörös vérsejt van, úgy hogy harántmetszetekben
ügylátszik, mintha vörös vérsejtekbe volna ágyazva. Helyenként
a finomabb oldalágakon kívül nagyobbak is észlelhetk, melyek a
fvénával azonos fölépítésüek. A meggyvágóban néhány nagyobb véna
torkollik a fvénába, faluk föltnen vékony, csak endothel alkotja, alatta
már a pulpa következik. A házi verébben ugyanaz a fölépítése, mint a
meggyvágóban, azonban ersebb falú vénák is vannak.
Minthogy a madárlép véredényei nem lépnek a tokról leváló trabeculák
segélyével a szervbe, mindjárt belépésükkor az egész szerv adenoid
kötszövete veszi ket körül. Az artériák még többször oszlanak
ágakra anélkül, hogy jellemz fölépítésüket elveszítenék, csupán térfogatuk
kisebbedik. Oldalukon az úgynevezett MALPiGHi-féle testecskék (noduli
lymphatici lienales) találhatók, melyek a madarakban már szembetn
képzdmények; az adventitia kizacskósodásainak vagy megvastagodásainak
tekinthetk. Az általam megvizsgált fajok MALPiGHi-féle testecskéi
nem tartalmaztak csíraközpontot. E testecskék kerületében egy, vagy ha
elágazás helyén fekszik, több úgynevezett «centralis artéria» van. Egyik
oldalon rendesen nagyobb véna határolja, mely a fvéna oldalágaiba
folytatódik. A körülburkoló véna vagy üres és ilyenkor a vénás hajszálerek
töm.ve vannak vörös vérsejtekkel, vagy az utóbbiak a vénában fekszenek
és ekkor a capillarisok csaknem egészen üresek.
Az eddig követett artériák további pályájukon ismét elágazódnak
és ekkor már praecapillarisoknak tekintendk. Hirtelen megszkülnek és
faluk is más. Már csak lefelé a centralis artériák felé találjuk gyengébb
mértékben meg a rendes szerkezetet, tovább fölfelé faluk hosszúmagvú
endothel és gyenge kötszövet. E hajszálerek elágazásai mentén burokszer
képzdmény, az úgynevezett ScHWEiGGER-SEiDEL-féle hajszálérburok
található; ellipsoid testecskének is nevezik. Helyenként olyan sok
ilyen burok van, hogy egymást érintik. A burokból való kilépés után
a hajszálér még hosszabb-rövidebb szakaszon igen vékony, csak endothelbl
álló fallal folytatódik és a vénás hajszálérbe, a pulpaszövet vagy
vörös lépparenchyma lépsinusába torkollik. Gyakran azonban a burok
hajszálere egyenesen a vénás hajszálérbe önti tartalmát. A vénás hajszálerek
között a léppulpa sejt-elemeit találjuk, fleg leukocytákat.
A madárlép tehát tokkal körülzárt kötszöveti reticulum, melyben
sokféle leukocyta fordul el. Tartalmaz artériákat és vénákat ;
elbbiekkel