Aquila - http://epa.oszk.hu/01600/01603 - http://www ...

70 GRESCHIK JEN
különösen a nyak brében van sok. A br alatt sok sejtszövet fekszik,
mely sokszor zsírt tartalmaz. A madarak brét külön izmok mozgatják.
Stannius (1846) szerint a madarak küls bre vékonyabb, mint az emlsöké,
a cutis és különféle felbr- és szarképzdmény alkotja. Utóbbiakhoz
tartoznak: az epidermis, a tollak, a lábvértek, a csrtokok, a
karmok és a sarkantyúk. Néha levegt tartalmazó sejtek találhatók a
br alatt.
Leydig (1857) igen találóan írja le a madárbrt. Ó az irhát a
madarakon találja a legvékonyabbnak. A kötszöveti nyalábok a halakon
és a csúszómászókon fleg vízszintesen és merlegesen haladnak, a
madarakon és az emlsökön keresztezdésük változatosabb. Az irha
rugalmas rostjai a madaraknál (süketfajd) a corium alsó rétegeiben
összefügg hálózattá egyesülnek. A tollas brrészeknek nincsenek szabad
papilláik. Nagy papillákat a csrcsontokat bevonó brben, azonkívül a
szemkörüli csupasz részeken (süketfajd) és a planta pedisben találni.
Sok idegrost hengeralakúan megvastagodva u. n. PACiNi-féle testecskék
alakjában végzdik. A madarak bre általában szegényebb véredényekben,
mint a csúszómászóké. Továbbá fölemlíti Leydig, hogy Barkow a
legdúsabb véredényhálózatot a költési idszakban csupasz és panniculus
adiposus nélküli kotlófoltokban találta. A mélyebb brrétegekben igen
fejlett izomhálózat fekszik, melynek rostjai átmenetet képeznek a sima
rostokból a harántcsíkoltakhoz. Az izmok között inak vannak rugalmas
szövetbl és ilyen inakkal tapadnak oda a tolltüszkhöz és a corium
rugalmas rétegéhez. Néhány madár br alatti kötszövetébe leveg hatol
be. A tarka színezés a madarak csupasz részein a taréj és toroklebenyek
kivételével az epidermis sejtjeiben fekszik. A brizomzat ers fejlettsége
következtében a madárbr nagy mértékben képes összehúzódni.
Gadow (1891) a madárbrben megkülönböztet: 1. Felületi réteget,
felhámot, epidermist. A mélyebb sejtek rendesen hengeresek és a nyálkaréteget
alkotják, stratum Malpighii. A legalsóbb sejtek hosszúkásak,
merlegesen állanak az irhára s finom csipkézett nyúlványokkal kapaszkodnak
beléje. A fels sejtekben kevesebb a puha protoplasma, laposabbak
és szarúréteggé, stratum corneummá egyesülnek. 2. Az irha, corium,
derma a mélyebb réteg. A brérzékszerveket és az edényeket tartalmazza,
a mesodermából származik. Az irha alapszövetét rugalmas és más kötszöveti
rostok hálózata alkotja. A felsbb rétegekben a rostok minden
irányban teljesen összeszövdnek, mint az emlsökben. A mélyebb rétegekben
a nyalábok inkább vízszintesen haladnak, bizonyos közökben
merleges rostnyalábok keresztezik. Ez utóbbiakban rendesen vér- és
nyirokedények, ezenkívül idegek haladnak a stratum Malpighii felé. Az
e]:)idermis alatt kis kúpos nyúlványok, papillák találhatók. Ezen elsdleges
papillákon kívül még nagyobbak is találhatók, melyeknek különö-