Aquila - http://epa.oszk.hu/01600/01603 - http://www ...

A MADARBOR SZÖVETTANÁHOZ 71
sen pikkelyek alakjában a csüd fedésében van jelentségük. Az irha
mélyebb rétegeinek inkább laza a szerkezete és ezek alkotják a br alatti
kötszövetet. Ez összekapcsolja a brt az alatta fekv testrészekkel. Zsír
lerakodásával zsírpárna, panniculus adiposus állhat el. Pigment rendesen
a br csupasz helyein a nyálkaréteg mélyebb sejtjeiben vagy pirossárga
zsír vagy barnafekete pigmentsejtek alakjában fordul el. Fekete
pigment az irhában is található és ilyenkor rendesen elágazó csillagalakú
sejtekhez kötött. A bredényeket gyakran olyan dúsan borítja
pigment, hogy szinte fekete szövedékben feküsznek.
Jaquet a VoGT- és YuNO-féle (1894) összehasonlító anatómiában
azt hiszi, hogy a madárepidermisben ugyanazok az elemek fordulnak
el, mint a csúszómászóknál, t. i. sejtek többszörösen egymás fölé épített
rétegei. Az irha vastagsága az egyes testtájak szerint nagyon különböz.
A kötszöveti hálózat a felhám közelében nagyon sr és keskeny,
az izmok közelében tágabb. Számos edény és ideg járja keresztülkasul
minden irányban. Marshall (1895) a brt a csr és láb kivételével
vékonynak találja, az irha kisebb terjedelm. A rete Malpighii
simán áll a cutison, kivéve azokat a helyeket, ahol tapintótestecskék
találhatók. Papillák nem képzdnek. A cutisban pigmentek vannak,
melyek a felszínen egyes sejtekben fekszenek, a mélyebb rétegekben
azonban tömegesebben lépnek fel. Idegvégzdéseket, bunkószer testecskék
alakjában a madárbrben az egész test felszínén találunk szétszórva;
a legtöbb nagy tollak közelében van. A comb, hónalj, elüls nyak és
fejbúb tájéka, utóbbi legalább ha nincs bóbitája, szegény bennük. Számuk
azonban az emlsökéhez képest kicsiny.
Taschenberg (1905) szerint a NAUMANN-féle munka új kiadásában
a nagyon vékony brt az ektodermából keletkezett felhám (epidermis)
és a kötszöveti irha (corium) alkotja, mely a mesodermához tartozik. Az
epidermis hámsejtek számos rétegébl áll, az alsóbb, nagyobb, protoplasmában
dúsabb sejtek a Malpighi-féle nyálkaréteget adják. A felsbb
rétegek sejtjei többé-kevésbbé laposak és protoplasmában szegények.
Ezek alkotják a szarúréteget, melyet a br felszínén egyréteg felhártya
határol. Az irhában kötszöveti nyalábok vannak, melyek egymással
többé-kevésbbé srn összefonódtak. Tartalmaz ezenkívül véredényeket,
nyirokpályákat, idegeket és sima izmokat. Az epidermis felé néz oldalán
papillák alakjában emelkedik ki, miáltal megnagyobbítja felületét és
ezt jobban táplálhatja. Különös fejlettséget ott nyer, ahol a felhámból
különleges képzdmények keletkeznek. Az irha mélyebb rétegei a br
alatti kötszövetet alkotják, melynek hálószemeiben gyakran zsír rakódik
le (panniculus adiposus). Az epidermis viszonylag vékony réteg, mely
csak a lábakon és a csrtokokon ér el nagyobb terjedelmet. A szarúréteg
állandóan regenerálódik. Pigment legtöbbnyire a Malpighi-féle