Aquila - http://epa.oszk.hu/01600/01603 - http://www ...

76 ORESCHIK JEN
fenn. Én azt hiszem, hogy ilyenfajta vizsgálatokhoz a lábak sokkal több
réteget tartalmazó epidermise alkalmasabb volna; mellesleg azonban
megjegyezni kívánnám, hogy a meggyvágó hátsó ujjgumójáról származó
metszetekben sem találtam stratum granulosumot.
Ifjabb vizsgálatok más szinben tüntetik fel a keratohyalin-kérdést.
Kromayer (18Q0) szerint a keratohyalin a protoplasmafonalak szétesési
terméke. Weidenreich (IQOC) viszont az interfibrillaris állomány szétesési
termékének tartja. Az elszarúsodás a srbb fonalakból összetett
exoplasmából történik. A keratohyalinná átalakult endoplasma eleidinné
válik. Apolant (1901) szintén WEiDENREiCH-hez csatlakozik. Rosenstadt
(1912) a tyúk tojásfogának és csrének histogenesisérl szóló dolgozatában
arra a következtetésre jut, hogy az egész sejt a maggal együtt
elszarúsodik. Legújabban pedig Martinotti (1915) azt vallja, hogy a
keratohyalin képzdésében a fonalak, a plasma alapi része és a mag is
részt vesz. Ebbl látható, hogy az elszarúsodás folyamatáról még nagyon
eltérk a vélemények. Ha a keratohyalinszemecskéket szétesési terméknek
tartjuk, akkor képzdésüknek senmii köze az elszarúsodáshoz. A legújabb
szövettani tankönyvek még mindig úgy tüntetik fel a kérdést,
hogy a keratohyalinszemecskék a stratum granulosumban az elszarúsodásra
vezetnek.
Némely helyen vándorsejteket észleltem az epidermisben. Az alapi
sejtréteg finom alaphártyán ül, mely úgy festdik, mint a kötszövet.
Az epidermis felosztásában, elnevezésében MosER-t követem és megkülönböztetek
stratum profundumot (magtartalmú réteg) és stratum corneumot
(szarúréteg).
Az irhára térve láttuk az irodalom ismertetésénél, hogy egyes
szerzk papillákat is írnak le belle. Ez a test brében található viszonyoknak
nem felel meg. Az irha nem képez itt tulajdonképpeni papillákat,
mint amilyenek pl. az emlsök brében találhatók. Vannak ugyan
kiemelkedések, ezek azonban brredk. PaiMllák csak a láb és a csr
brében fordulnak el.
Az irha alapállományát rostos kötszövet alkotja, mely némely
helyen a benne elforduló sok lymphocyta következtében bizonyos
hasonlóságot nyer a bél hálózatos, reticularis kötszövetéhez. A kötszövet
mindjárt az epidermis alatt rendesen ersebb rostokat alkot,
tovább lefelé finomabb szövés következik. Az irha alsó határán ismét
ersebb kötszöveti rostok találhatók. A rostok között kötszövetsejteket,
fibrocytákat, azonkívül igen sok lymphocytát, vándorsejtet és hiz(')sejtet
látni. Mint jellemz sajátságot föl kell említeni, hogy nyirokcsomók
elfordulnak a legkülönbözbb helyeken, majd közvetlen az epidermis
alatt, majd az irha alsó részében. Hanau (1881) és Moser (1906) ilyen
nyirokcsomókat a madarak lábbrében talált. Utóbbi szerz fölemlíti.