Aquila - http://epa.oszk.hu/01600/01603 - http://www ...

NEHANY MADÁR LKPENEK SZERKEZETÉRL 125
A burok sejtjei külsejük szerint sem nem lymphás elemek, sem az adventitiához
nem tartoznak. A burok syncytium benyomását teszi, egyes sejtek
éles elhatárolása nem látszik. Finom és legfinomabb, fleg a véredény
hosszirányában haladó rostocskák és durvább rostok alkotják, melyek
sejthatárokat látszanak föltüntetni. Rugalmas rostokat nem talált. Leukocyták
és vörös vérsejtek endothel nélküli hézagokban fekszenek, melyeket
csak hártyaszer képzdmény választ el a lumentl. A buroksejtek
természetét illetleg nem jutott biztos eredményre. Szerinte a HENLE-tl
leírt és a nagyobb artériák módosult endothelnek nevezett bels rosthártyájához
hasonlítanak legjobban. («Az intima csíkos rétege.» Koelli-
KER.) A burok «berendezés, mely az artériás véráramot a sinus és parenchyma
számára szabályozza». A burokartéria hosszú, szk, merev, kevéssé
tágítható cs, megakadályozza a sinus és parenchyma elárasztását.
Ezek számára állandó és egyenletes véráramlást biztosít. A vörös vérsejtek
a burokba vándorló leukocytákat követik, más út a lumenbl a
parenchymába nincsen.
Tellvesniczky (1906) a galamblép hajszálérburkát lymphás infiltratióval
találta körülvéve, a végágaknak tehát tulajdonképen két burka van.
Nem olyan szabályos tojásdad testecskék, mint a sertés lépéi. A burok
sejtjei protoplasmában dúsabbak, mint a pulpa sejtféleségei. Jolly (1911)
rn^gjcgyzi, hogy a madarakban (reznek túzok, seregély) a burok nem tartalmaz
lymphás szövetet, hanem kötszövet szabálytalan sejtekkel, melyek
ers fibrillák között fekszenek. A burkot vékony kötszöveti réteg választja
el az endotheltl. Föladata az artériavégek belsejét változatlanul
szken tartani. Ennek következtében a hajszálerek környéki részén a vérnyomás
és vér-odafolyás csökken. A burok védberendezés a kezdetben
igen finom gyüjtérrendszer számára. Azt gondolja, hogy az emlsökben
és az emberben, ahol a hajszálérburok csak kevéssé van kifejldve^
ugyanazt a hatást a vénás sinus átlyukasztott fala éri el.
PusTOWOiTOW (1911) szerint a burok alkatrészei összehúzódhatnak.
A ScHWEiGGER-SEiDEL-féle burok a vér gyorsaságát és nyomását szabályozza
az artériás rendszerben. Maccabruni (1912) az emberben és az
emlsökben a hajszálérburkot protoplasmában igen dús sejtekbl állónak
találta, melyek kötszöveti fibrillák finom hálózatában fekszenek.
A burok valószínleg az artériák adventitiájának ers megvastagodása.
A MALPiGHi-féle testecskék képzdéséhez semmi köze nincsen.
Az irodalomnál kissé hosszasabban idztem, hogy átnézetünk legyen
a burokról szóló legújabb véleményekrl is. A különböz felfogás,
ami ebbl az átnézetbl szemünkbe tnik, arra enged következtetni,,
hogy a hajszálérburokban egészen különleges képzdménnyel van dolgunk,
melynek fölépítését,
tömöttsége következtében, nehezen boncolhatjuk
szét és hogy itt finom szerkezetrl van szó. Ennek következtébea