Aquila - http://epa.oszk.hu/01600/01603 - http://www ...

NEHANY MADÁR I.EPENEK SZERKEZETÉRL 129
vérpálya végébe van iktatva és a véráram lassítására való. Ezáltal csökkenti
az artériákban lev vérnyomást is. A burokhajszálér endothelmagvainak
gömböly alakja is amellett szól, hogy az itt összegylt vérnek
a nyomása kisebb, mint az odavezet praecapillarisban levé. A hajszálérfal
rostrácsa bizonyos fokig tágulhat, ami nagymennyiség vérnek
odatódulásakor elny. A rácsos szerkezet ezenkívül nagyon megkönynyíti
a vérplasma diffusióját, mely úgylátszik tropismus gyanánt hat
a hajszáleret körülvev kötszövetre, ezért protoplasmában dúsabb és
bizonyos fokig embryonális tulajdonságokat tart meg. Azt hiszem, hogy
a tulajdonképeni buroknak az embryonális korban van nagyobb jelentsége,
amikoi; fleg a hálózat képzésében vesz részt, elemeinek gyakori
oszlása a léppulpát nagyobbítja. Számításba jöhetne még, hogy talán a
hajszálérfal rácsozatát is szolgáltatja. Felntt madarakban a hajszálérburok
valószínleg egyedül szabályozza sajátságosan épített falával a
vér nyomását, míg a tulajdonképeni buroknak csak támasztószövet jellege
van.
A vörös
léppulpa a vénás hajszálerekkel vagy lépsinusokkal.
A pulpa fogalmát az egyes szerzk különbözképen használják. Én
Helly (1902) beosztását követem és parenchymának azt a szövetet nevezem,
amely a léptok és az edények levonása után visszamarad. A lépparenchymát
azután vörös és fehér pulpára oszthatjuk tovább. A madárlépben
fehér pulpának nézem a MALPiGHi-féle testecskéket, a Schweigger-
SEiDEL-féle hajszálérburkok területét és az úgynevezett lymphás burkolatokat
az artériák közül. A vénás hajszálerek között fekv reticulált
szövet a vörös léppulpa vagy a léppulpa szkebb értelemben. A madaraknak
ezen pulpájában kötszöveti hálózatot találunk, melynek finomabb
szerkezetérl már a ScHWEiGGER-SEiDEL-féle hajszálérburok tárgyalásánál
szólottam. A reticulum szemeiben számos leukocyta van.
Egymagvú lymphocytákon kívül acidophil leukocyták is elfordulnak.
Egyes leukocyták belsejében vörös vérsejtek maradványai láthatók. Vörös
vérsejt sok van a pulpa szövetében. A vörös pulpa az általam vizsgált
fajokban meglehets nagy területet foglal el.
A héjában Whiting (1893) csökevényes pulpát talált. A háló szemeiben
számos protaplasmában dús leukocytát, néhány nyiroksejtet és
sok vörös vérsejtet látott. Egy fiatal galambban az összes sejtek kis
lymphocyták voltak, felntt példányban ezenkívül még a MALPiGHi-féle
testecskékben lev nagyobb sejtekhez hasonló és néhány pigmentet tartalmazó
sejt is volt. A vetési varjúban Whiting szerint a pulpa csaknem
valamennyi sejtje azonos a folliculusok sejtjeivel.
A pulpaszövetben a vénás hajszálerek vagy úgynevezett lépsinusok
Aquila.
•
9