Aquila - http://epa.oszk.hu/01600/01603 - http://www ...

234 SCHENK JAKAB
Leltték lQ14-ben Borosjenn, Aradmegyében; Diószeghy László
jelentése. Az elejtés pontos idpontja, úgyszintén egyéb részletek is
hiányzanak, mert nem voltak beszerezhetk.
Kor: 2 év. Irány: Dél-Délnyugat. Távolság: 170 km.
8. Jelölte LEBER Antal 1912. nyarán Batizon, elbbi hely tszomszédságában,
4513. számú gyrvel.
Leesett 1913. szeptember havában 300 darabból álló vonuló csapatból
Szászivánfalván, Nagyküki^illmegyében. Árkosi Mihály Károly
értesítése.
Ez az adat tulajdonképen a következ, vagyis az átvonulási csoportba
való, de minthogy a kiindulási pont ismeretlen, azért inkább
ebbe a csoportba soroltam.
Kor: 2 év. Irány: Délkelet. Távolság: 240 km.
9. Jelöltem 1913. július 4-én Tiszakeszin, Borsodmegyében, 5891.
számú gyrvel.
Leltték 1914. június 15-én Balmazújvároson, Hajdumegyében.
BÉKESSY LÁSZLÓ jelentése.
Kor: 1 év. Irány: Délkelet. Távolság: 35 km.
Aránylag igen tekintélyes anyag, amelynek azonban még mindig
megvan az eredend hibája; hiányzik a régóta várt adat a gyrs gólya
fészkelésérl. Kétségtelenül nagyon valószín, hogy az els jelölési esztendbl
való 7 éves példány fészkelt, de pontos, minden kétséget kizáró
adatot erre vonatkozólag, sajnos, nem tudtunk szerezni. Ugyanezt kell
mondanunk az 5- és a 4 éves példányról is. A rendelkezésre álló adatok
alapján mindössze csak annyit lehet némi biztonsággal kimondani,
hogy a Magyarországon jelölt gólyák — úgy az ivarilag érettek, mint
az éretlenek — Magyarország területére, azaz a szülök fészkelési körzetébe
térnek vissza. Ez a törvényszerség azonban még meglehetsen tág
keretekben mozog. így pl. az 1911. évben Bellyén jelölt példány 1914-ben
Mohácson került kézre, a szomszéd községben pedig vele egyidejleg
jelölt példányt szintén 1914-ben, de Hajdúszoboszlón, Mohácstól 2ö0
kilométernyire északkeleti irányban találták meg.
Ez az adatcsoport még nem nyújt tiszta képet a fiatal generációnak
a faj fészkel területén való elhelyezkedésérl ; még
további adatokat
kell bevárnunk s ezt annál is inkább megtehetjük, mert még a legrégibb
jelölési évfolyamokból is mindig akadnak példányok, tehát nagy
a valószínség, hogy idvel a hiányzó adatok megkerülnek. Természetesen
tekintetbe kell majd venni azokat az adatokat is, melyeket ezen a
téren a külföldi kutatók, így elssorban Thienemann Németországban
és Mortensen Dániában értek el.
Második csoport: az átvonulási területen kézrekerült példányok.