a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...

étt áwezetnek bennünket e kritikus ponton oda, ahonnan visszanézhetünk;
ahova visszatérhetünk: a dikció állandóbb tattományaiba. A költészet a beszéd
ta|a)án á11. A beszéd hangja az, amin megszólal; a beszéd megsűrulése
válik költészetté és mutatja fel, ho5l abeszéd eleve hordozza ezt a sűtűséget,
miként a szőlőlé a mustot, a must a bort; ayagy miként erdőben 1áwa a
látványban a fény hordozza az árnyat és az átny a fényt. Nem az abeszéd
hordozza a költészetet, amely a mindennapok töredékes hangja; tehát nem a
hangtöredékek megannyi konkrét alakzar.a. A köznapok hangja mindig valami
meghatározatt: paruncssző, kérés, szitok, kijelentés, követelés, elismerés,
célkitűzés, fogadkozás, stb. Mindez meghatátozott és íeltéte\ezi a beszéd
folytonosságát, amiben élünk. A beszéd maga valami összefüggő, tehát egrfajta
áramlás, ami akkor is folytatódik, amikor nem beszélünk róla; s akkor
is árad a maga partlaiközött, örvényeivel és bukóival , kanyatjaival és hullámaival,
amikor nem fejezzük ki valamely konkrét fotmájában A költészet
ennek a laza és íolytonos áradásnak a sűrűje; összetömörülése; egz,e5l örvény
a bészéd folyamában; ayag e5l hullám, amely felcsap és aláhanyatlik.
Filozófia és bölcselet , beszéd és költészet: párhuzamos fejlemények. A fi-
\ozófia feltételezi és jó esetben megvalósítja a bölcseletet, amennyiben külsődlegessége
elhaglható és organonja a bölcselet orgánumává mé§ulhet. A
költészet szembefordul a köznapi beszéd elemi folyamát meliékágakba kényszetítő
beszédformákkal, vagyis visszaterel bennünket a beszéd eredeti,
önálló és méltóságteljes hömpölygéséhez; megvilágítja, hogr a beszéd nem
azonos egyes formáival, ame$e beletörték, r.ehát nem a köznapival , aleíróval,
a célkitűzővel, a parancsolóval, de még a fohászkodóval vagr könyörgővel
sem. A beszéd vaiami alapvetőbb; még a költészethezképest is az,hiszen
a koltemény közvelve vagl közvetlenül a beszédből veszi a hangját, A beszédben
azt keressük, ami valamennyi emberi hangütésbeíl v§dnaz; alninek
u$lanazsága az egles formák különbségében megvilágítódik. A beszéd
orgánuma azonban még az első halásra hallhatónál is gazdagabb: benne rejlik
a mondás és vallás kettőssége. E kettősség úgt tátul fel benne, mlnt az
igazságkereső hangban bölcselet és íLl.ozőfi.al vagz mint a költészetben köl,
tői dikció és beszéd.
Mondás és vallás
Abeszéd alapmegnyilvánulása - mikénr a fo|yó vas/ a tenger folytonos
zúgása akitátt ablak alatt - hang. Hangzása úgl hangzik fe1, hogl hangot
kap, valaki hangot ad neki, felhangzását biztosítja; hívja. A beszéd tehát maga
lenne a visszhang, amelyben élünk? Nem; a beszéd még nem az első
visszhang, hanem a visszhangnak visszhangja csak. hbeszéd először is va,
laki másnak a beszéde; amikor azt mondom: ,,beszélj!"; avas/ ,,ez mátbe-
123