a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...

tek tőle. Ma$lar ,,neve" akárcsak a medvéé - ősi babonás hiedelemre utal. A
régiek attól raj'rk, hogl ha kimondják a farkas (vagl a medve) igazi nevét,
akkor az megjelenik, és szétszaggatja őket, ezért emlegették a farkast esiszeíiközszőval
farkas (állat)-nak, ezért használunk máig is szláv eredetű szőt
a medve megnevezésére. A másik latin száIlóige: a Homo homini lupus azt
jelenti, hatgy az ember legádázabb ellensége a másik ember, Pilinszlly János
sorai'szerint ez a ,,\egádázabb ellenség" 'ég a vitrinében', A két említett
szomszédvers képein kívül ennek a sornak megközelítéséhez érdemes es/
későbbi ptőzarészletet idéznünk:
,,A tettenérés kínja elviselhetetlen, A bűnöző ebben a he|yzetben úgr érzi
magát, mint a vadászok ffirűjébe került állat. Egyedül van, s egledülléte
csak a haláltusához hasonlíthatő, sőt többnyire azofios vele. Helyzete * ilyen
értelemben - 5lökeiresen igazságtalan, Mert aki tetten ér, akik tetten érnek -
ahe|yzet ígt teszí -, bűntelennek tűnnek, míg Ő, a tetten ért, semmi egréb,
mint bűn, semmi egzób e piilanatban, mint maga a bűn, amit elkövetett. Csupasz,
tehetetlenül kiszo|gáltatott í.áíg| akutatő pillantások kereszttüzében'
(!u igazság szolgálatáról in: p. /. Publícisztikat írások, 5B7 .)
Ez a cikk 1969-ből való. Milyen megrendítő,hog szórul szőtavisszatér
benne aSzekér Endrének írt levélnek e5z szókapcsolata: ,,avadászokgűrűjében'.
Abárány és a farkas helycseréje ez: abárány farkasnak érezheti magát
a rátámadó vadászok között, a farkas bfuánnyá válik, amikor ,,tetten
érik", s nem marad belőle más, mint abűn, amelyet elkövetett (ő-evag a
fajtabeliek).
Térjünk vissza a Fa.bulához. A Fioretthen arról olvasunk, hogr Szent Ferenc
megbékítette a gubbiói farkast, amely pedig embereket tépett szét. Megdotgálta,
jobbbelátásra, bűnbánatrabírta, a farkas meg is pecsételte szerződésüket
egl parolával, alázatos testbeszédével. Aztán bevitte őt Ferenc Gubbióba.
Míg élt, háztőI házra járt, ellátták ennivalóval, még a kutyák sem
ugatták meg.
A Fabula ennek a történetnek a visszája. ltt a farkas ,,tisztaszíyű", Mint
l ózseí Attl|a hűszesztend ős su h a nc a.,, Ma gányo sabb az a ngla loknál " . S ze n t
Tamás szerint az angaIok tiszta sze|Iemek, ennek folytán csak azért, akkor
különbözhetnek egzmástól, ha minden es/es ans/al külön fajt alkot. Köztünk,
emberek közt a principium individuationis az anyagi testünk. Egrazon
emberi nemhez tartozunk, de más-más anyagból vaIő a testünk, ezért különbözünk
egzmástól. Ha az anglalok is eglazon nemhez tatoznának, nem különbözhetnének.
Egl hét mindeglikük magányos es/etlen amaga nemében.
Erről olvasott pilinszlqy, ez rugadta meg a képzeletét.
AFabula-beli farkas - magányosságában az anglalokhoz hasonlít, az emberekre
pedig olyan szemmel néz, mint az lstenre. Beleszeretett. a házal