24.04.2013 Views

a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...

a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...

a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

séhez azonban elégnek látszik a kifejez<strong>és</strong> iegáltalánosabb jelent<strong>és</strong>e <strong>is</strong>. A<br />

,,közjő"-n az otszáglakosságának - va$l a lakosság túlnyomó r<strong>és</strong>zének- jő<br />

közétzetét (,,boldogságát" ; <strong>és</strong> nyugalmát értj ük,<br />

llz e|ső kérd<strong>és</strong>ként nyilván az metil fel, hogz mit jelent Bessenyei szóhasznáIatában<br />

a ,,tudomány" szó? A jelent<strong>és</strong>t uglancsak a kor beszédmódjából<br />

olvashatjuk ki, de uglanezt a jelent<strong>és</strong>t határozza meg az a cé| - aközjó<br />

* <strong>is</strong>, amelynek az e\ér<strong>és</strong>éhez eszközil szolgáI. A tudomány vagl tudományok<br />

szó itt, de egyéb írásaiban sem a mai értelemben vett tudományokat je-<br />

1enti - annál sokkal na5iobb terjedelmű fogalomra kell gondolnunk. Lényegében<br />

magába foglalja a szépirodalmat, a filozőftát. <strong>és</strong> a szó mai értelmében<br />

vett tudományokat, azaz: á|talában az írott dolgok összességét, a human<strong>is</strong>ta<br />

ftadícióból eredő filoiógia nyelvén a litterae-t, amely valóban mindent<br />

(költ<strong>és</strong>zetet, bölcseletet, tudományt) felölel. Term<strong>és</strong>zetesen tudja, hogl különbség<br />

van közöttük, nem tud azonban közöttük hierarchiáról. Ez azértvan<br />

ígz, mert lényegi különbségről sem tud közöttük. Az A Holmi (Béts, 1779)<br />

egyik cikkelye szerint (XLV R<strong>és</strong>z, Mé{y okoskodás s írás) a fúazófia <strong>és</strong> a költ<strong>és</strong>zetközött<br />

csak az a különbség, hory az utóbbi a filozófta álta| nehézkesen<br />

megfogalmazott" ,,igazságot" ,,nyájjas formába" öItözteti <strong>és</strong> íg hozzáíérhetővé<br />

teszi mindenki számára, Azaz: a lényeg azonos, csak a megjelen<strong>és</strong><br />

különbözik. Ezétt van - csak ezét lehet -, hosr ,,E$l ékessen szől7ó, egl hatalmas<br />

Poéta többet végbe v<strong>is</strong>zen az embereken, mint száz ezet Seneca (375)<br />

- ami term<strong>és</strong>zetesen egráltalán nem jelenti azí., how Bessenyei versolvasóként<br />

csak a nyájas formába íelöltöztetetí. ,,igazságot" értékelte volna a költőkben:<br />

az áIta|a <strong>is</strong> a legnagyobbra becsült Gyönryösi Iswánt dicsérve ez a<br />

teoretikus szempont láthatóan eszébe sem jut (2B5-29B, XXXII. R<strong>és</strong>z, Gyönglösi<br />

vag/ a. ma.glar versel<strong>és</strong>). A ,,tudományok" Bessenyei írásaiban ily módon,<br />

az elméleti alapot illetően közös lényeggel bírnak, a gyakorlatban v<strong>is</strong>zant,<br />

- mivel ott az egtmástóI e|térő művelt területeknek éppen az eltér<strong>és</strong>ei<br />

vannak az előtérben - igen összetett szerkezetű fogalomként mutatkozik<br />

meg s nincs jele, hogy ő változtatni kívánt volna e szerkezeten. Korának<br />

glermeke volt, ebben avonatkozásban nincs semmi glökeres különbség közötte<br />

s a xMII. század ama haglományt<strong>is</strong>ztelő tudósai között, akikszámára<br />

a magyar irodalom ,,mindent felölel, mít valaha magtarországi ember írt"<br />

(Horváth János: Maglar irodalom<strong>is</strong>meret, A rendszerez<strong>és</strong> alapelveí, Tanulmá,<br />

nyok. Búdapest, 1956, B.), még ha sző sincs arról, hog, eg;lformán kedvelné<br />

e produktumokat. A hazai deákságta <strong>és</strong> e5lházias irodalomra például ő már<br />

idegenkedve néz: ,,Még magrarul, amint szokták mondani, proíánus írók<br />

nem <strong>is</strong> voltak" - írla eús kritikai éllel a Maglar Nézűöz kapcsolt /eglz<strong>és</strong>-<br />

ben de nem egy vá|tozatban írja le azt a meg|őződ<strong>és</strong>ét sem, hogr -<br />

ezt Á<br />

Holmíban olvashatjuk - a ,,Frantzia, Anglus szóba ezerszer méllyeb böltsesség<br />

fekszik már mint valaha a Deák szóban volt..." (A Holmi, Béts, 1779,<br />

2 T 5,) Ez Bes senyei gon dola tvilága szempo ntjáb ó1 usra n alapvető különb sé g<br />

I82

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!