a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...
a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...
a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
széd!" - elsősorban nem arra gondolok, ami a beszédben szoro§ értelemben<br />
veve az enyém, az énbeszédem, hanem eryfajta absztrakcióval a beszéd objektív<br />
hu||ámzására gondolok, mefrlen valaki beszél, aki nem szükségképpen,<br />
legfeljebb véletlenszerűen azönos saját magammal, Ha belegondolok abba,<br />
hogl mí az, ami az énbeszédem, hogz mi lenne az abeszéd, melyet én szólaltatok<br />
meg, mely es/enest magamból hangzik fel, azonnal belátom, hogl<br />
ez a beszéd nem bír azzal a külső objektivitással, amire a tengetzűgás hasonlata<br />
utal. Ráébredek arra, hog az, amit én beszélek, voltaképpen nem<br />
más, mint saját megnyilvánulásom; mondataim külső vagz belső felhangzása.<br />
Beszédem éppen az, amít mondok: sqátbeszédem mondás. Nem es/szeíien<br />
hangzá§, nem <strong>is</strong> objektíve fuamlő beszéd, melyen valaki szól, hanem<br />
az, melyet én juttatok szóhoz; az én akarati tettemmel megalkotott mondat<br />
kimondása.<br />
Amikor valamit kimondok, akarattal teszeíw még akkor <strong>is</strong>, ha kimondásom<br />
meggondolatlan <strong>és</strong> a köznapi ítélet szerint akaratlan, Akaratlanságom nem az<br />
akarathiányát mutatja, hanem más akarat meglététl olyanét, melynek során<br />
az akarut közvetve mást <strong>is</strong> tesz, mint amit akar, Akaratlanságom mögött álta,<br />
lános akarat húzódik meg, ami lehetővé teszi, hogl még az akaratlanul kimondottat<br />
<strong>is</strong> - akarattal vagz akaratlanul - nekem tulajdonítsák. A mondat tehát<br />
intencionál<strong>is</strong>; s mint ilyen tárgát önmagában hordja, Utal valamire, ami<br />
a mondatbankiÍejeződillr, vagz<strong>is</strong> utal, mindenek felett, a mondatbankifejeződő<br />
igazságra. Mindebben az én mondatom marad; noha érvénye közös, aktusa<br />
szemé$es. Mindkettő hangsúlyozása fontos: a személyes aktusban az feleződik<br />
ki, hog;l a mondat az én mondatom, va5r<strong>is</strong> azé, aki hangot ad meglátásának,<br />
Én, aki a mondatban hangot adok meglátásomnak, nem vagyok eredeti<br />
hangadó; hangom v<strong>is</strong>szhang s csak ekként lehetséges. Uglanígz: mondataim<br />
uglan személyesek, de még<strong>is</strong> e szabad v<strong>is</strong>szhangból fakadnak. A mondat<br />
személyessége eglben objektív érvényesség <strong>is</strong>l van közös tárga. E tátg, vag<strong>is</strong><br />
az igazság, mint objektív <strong>és</strong> önmagában áll'ő jelenik meg a mondatban:<br />
olyan, mint aminek mindentől független érvénye van.<br />
Ez az utóbbi különös: miért gondoljuk azt, hagr ez az objektív érvény<br />
minden további nélkül, szinte magától értetődően létezík? Noha a mondat<br />
aktusának személyessége mint ilyen nem lehet forrása az objektív érvényességnek,<br />
korántsem egrértelmű, hory az obje|