a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...
a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...
a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ddra középpontia centripetáli§an magába sűríti önmaga centrifugál<strong>is</strong> k<strong>is</strong>ugárzását.<br />
Ez a két ellentétes irányű §zemantikai mozgás azért lehetséges ebben<br />
az önál\ő versként <strong>is</strong> értelmezhető veísszakban, mert úry valósul meg<br />
benne a költői mondanivaió sűrít<strong>és</strong>e, hogl e5lszersmind a iehetséges jelent<strong>és</strong>ek<br />
köre szinte végtelenné, áthatolhatatlanná tágul.<br />
Egyik levelében a köItőnő úgr fogalm azoLt, hogz ebben a versben a világ<br />
<strong>és</strong> alétez<strong>és</strong> több-mint-ambivalenciá ját prőbálta szavakba önteni, Úg szől ez<br />
a vers alétez<strong>és</strong> íolyton váLtozó, kettősségeket es/bemo§ó <strong>és</strong> meghaladó sokrétűségéről,hogr<br />
ezt atartalmat nem csupán kifejezi, hanem jelent<strong>és</strong>dinamikája<br />
által modellálja <strong>is</strong>, tehát alétez<strong>és</strong>te vonatkozó tartalom az olvasás során<br />
meta-poétikai jellegeí. ö|í" magára, A vers szemantikai sajátságaival leképezi<br />
önmaga izenetéí., megerősíwe , megkettőzve azt egy más csatornán, <strong>és</strong><br />
ezálta| meghaladj a ö nmagát,<br />
A költemény önreflektáló mellékzöngéjét tágabb kontextusa <strong>is</strong> megerősíti,<br />
talán leginkább azáltal, hos/ pontosan a versbevalő belép<strong>és</strong>kor, az első versszak<br />
elején yezeti át a\írai én az o|vasót alétez<strong>és</strong> egrik szférájábó| a másikba:<br />
Megállsz, szétnézel, <strong>és</strong> átlépsz megint<br />
ryo ngzfüggó ny ajtaján a létez<strong>és</strong>nek,<br />
Hol a láthatóban, hol félhomályban<br />
két fold szegélyén lépkedsz.<br />
Az ezekben a sorokban megfogalmazott határhelyzebr. az olvasó nem<br />
csupán kívülállóként építi a tudatába, hanem közvetlenül, autokommunikatív<br />
módon <strong>is</strong> megtapaszta|ja, h<strong>is</strong>zen pont akkor lép a verset megelőző csendbő|<br />
a szavak világába, amikor azt olvassa, hory átlép a \étez<strong>és</strong> ryönryfüggöny<br />
ajtaján. Ezzel a lép<strong>és</strong>sel egl olyan versvilágban taláIja magát, ahoi va-<br />
\óban űgr barangol a tudata, mint a létez<strong>és</strong> titokzatos, nem köznapi szférájában:,,hol<br />
a láthatóban, hol félhomályban'. Aláthatőnak <strong>és</strong> a félig rejtettnek<br />
ez a kettőssége nem csupán a |étez<strong>és</strong>nek, hanem a versolvasásnak <strong>is</strong><br />
eryik legtipikusabb élménye.<br />
Ha megállunk <strong>és</strong> szótnézünk ebben a szavak által modellá|tlétszférában,<br />
akkor szinte sző szetintúgr érezzúk magunkat, ,,mint havazásban': a papírlapon<br />
fekete-fehér rácsot alkotó, időben <strong>és</strong> térben behatárolt, mozdulatlan<br />
vers es/szer csak élni, mozogni, változni kezd, feloldva önmaga határait. Ez<br />
a jelent<strong>és</strong>burjánzás hasonlít ahhoz a metamorfőz<strong>is</strong>hoz, melynek során a<br />
szemlélői tekintet fónyében átszellemül a havazás: a fekere-fehét tácsozat<br />
túllép önmaga térbezártságán <strong>és</strong> kibontja önmaga színtelenné gazdagodő<br />
sokszínűségét, A költemény szemantikai kiterjed<strong>és</strong>e az olvasó tudatában a<br />
vers hatá sára végberne nő v áltozást, átr endeződ<strong>és</strong>t tükröz i, pontos abb an azt<br />
a folyamatot, melynek során a veí§ <strong>és</strong> az oVasői tudat kölcsönösen egzmást<br />
gerjeszti.<br />
21