a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...

mindig a megtérés, nrindig a hazataláIás csodája, s a legszentebbek ajkáról
éppúry, mint a legbűnösebb ember szájáből. É,s valőjában nincs is más ima,
csak ez, (...) a hazataláIás imája,"^o Az imád,ság felőli olvasatot megerősíteni
látszik a költemény egészében kitüntetett funkciójú |átáslláwány mozzanatan'illetve
a harmadik rész narrációs szöge, melyüen tsten látja alíraí
hőst, Vaglis, ha a teremtmény nem is látja Teremtőjét (nemJátásának, vakságának
metaforá)a averczáró,,üres árok" kifejezésl), az mégiscsaklátja őt,
ha nem is érti beszédét: ,,tátja Isten, hogy állok a napon," S igaz ugzan, hogz
az ígr megjelenített isteni tekintet - A per szorongatő ,,nézve-levését" idézve
- leginkább a bűntudat feloldhatatl anságát. erősíti meg (,,Látja árnyam kövön
és kerítésen. l LéIelaet nélkül |átja állaai l árnyékomar a levegőtlen présben."
lkiemelés tőlem/), s hogr éppen ez a feloldhatatlanság az akadálya a
párbeszéd, az imádság létrejöttének, de mégis Isten jelenét mondja ki (tragikus!)
evidenciaként, Balassa Péterrel szőlva,vakreményként"r'. S mégis ott
érezzük- a mégoly reményvesztettverczárlat ellenére - a reményvesztettsé,
gen túli reményt, Hiszen ,,különbség van remény és remény közt"'s - mondhatjuk
a ttafkát éttelmező Camus-vel. Karl Barth iménti gondolatmenetének
fo|ytatását idézve:'A rnásikat látni tehát egzben azt is jelenti: |áthatővá tenni
magunkat a másik számára. Ha engedem, hory ő is lásson engem, hogz
a szemembe nézzen, egészen biztos, hogl én is látom &. rz a kettős értelme
a szemnek és alátásnak,"nn Ha ennek fényében olvassuk azApokffit, melyben
Isten Látja a lírai hőst, kevésbé látszik lehetetlennek, hogl a tékoz\ő llős
is megláthatja istenét, s ho$z ,,szem és \átás" visszanyeri kettős érteimét,
TerméSzetesen nem ennek a költeménynek a szÖvegvilágában, melyet az
apokalipszis nem-látása uta]rnu, s ahol a lírai hős apokrif útja megteked az
apokalipszis,,mélyponuárl',. A,,Mert qlhagiatnak akkor mindenek" kifosztottsága
a szem kifosztottsága is, mely a Passtó Krisztusának látástól való
megfosztortságát ídézi, azt a ,,nullpontot", amikor e$z pillanafta lézus is
megvakul a kereszten.ru Jézus
passiójának ezen eseményére prózai elmélke,
déseiben is kitér aköltő, a versszövegben pedig akereszt motíwmának illet,
ve a Gecsemáné kertbeli agóniának l,,Devirrasztván a számkivettetésben, /
mert nem alhatom akkor éjszaka"l megidézésével utal.
40 "Kő é§ kenyéí', in TEC IL, óó-67.
41 A magunk részérő| úgllátjuk, az apokaliptikus tapasztalat refereniialitása nem mond ellent a látomásosságnák:
a vers felútése szerintünk épp annyira a jánosivízionáló apokaliptika öröksége, mint a tórténelmi
tapasztalat esszenciáli§an sűdtetert költői megfogalmazása, mitöbb, a láger_költészet naglsá_
gát éppen ebben a lelbonthatatlan kettósségben véljük felfedezni.
42 VÖ. Balassa Péter, ,,Semmit se látni. (Látnak s tánatnak-e PilinszllyJános látomásai?)", in ,,Lúerre, hog/ail?",26-37.
43 Camus, Albert, ,,Remény és abszurdum Franz Kaíka éietművében', 1n ma az Akropoliszon, A;francía
esszé klasszikusal, Budapest, Európa, 1977, 665.
44 Banh, i.m,, 84.
45 Vö.Balassa, i,m.
4ó Vö.Balassa, i.m.
54