a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...
a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...
a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Demeter Jtilia<br />
, .<br />
rét költőre<br />
Beney Zsuzsának<br />
probatío calami:<br />
lin ts vokam valami.<br />
(Csokonai Vitéz Mihály)<br />
Túl a néhány <strong>is</strong>mert, s vaióban hátborzongató egrez<strong>és</strong>en (a'nagt semminek<br />
ágán - A semmi ágán ül szívem) Csokonai Vitéz Ntíhály <strong>és</strong> Jőzsef Attila<br />
sajátos, nehezen megfogalmazhatő, mély rokonságban fonódik össze. Kettejük<br />
belső rokonságára már többen ftgtelmeztettek (Németh Andor, Vas István,<br />
Bóka LászIő, Szauder József, Yargha Ba|ázs, |ulow Viktor), Szőke<br />
Györ5l pedig tanulmányban <strong>is</strong> tárglalta, A kovetkezőkben e Csokonai-Józseí<br />
Attila,,l<strong>is</strong>tát" szeretném bővítenl<br />
Költői alkatuk közös forrásvidékét emeli ki mindjárt vonzódásuk az elégia<br />
műfajához, mdty műfaj a 78. századi angol sírkólt<strong>és</strong>zet, s fóleg a nálúnk<br />
mi nden b izo nnyal legn a globb ha tá s ú You ng közv etít<strong>és</strong>év<br />
eI (N ig h t Th o ug h t s )<br />
érkezett Maglarországra, a 18. század legvégén. Első képv<strong>is</strong>elője, sőt megteremtője<br />
Csokonai volt, aki ahalállal foglalkozó elmélkedő verdtípusból, az<br />
<strong>is</strong>kolás sent€ntía-költ<strong>és</strong>zetbű <strong>és</strong> a klasszic<strong>is</strong>ta ódakölt<strong>és</strong>zetből alakította ki<br />
saját elégia-műfajál E modern elégia-fogalom a 20, századbanláthatőan|őzsef<br />
Attilához állt alegközelebb. Ennek bizonyításaként Csokon aitől a Halotti<br />
versek I. r<strong>és</strong>zének (Rémítő 's vídító kétségek) negledik szakaszát <strong>és</strong> |ózsef<br />
httl|a Elégitiját helyezem egimás mellé. Semmi alapunk azt feltételezni,<br />
hagt az Elégíát ítő }ózsef Attilára bármilyen közvetlen hatással lehetett Csokonai<br />
verse. Még<strong>is</strong>, tudva azt, hogr szeíette <strong>és</strong> gzakran forgatta csokonait,<br />
kettejuk belső rokonsága alapján talán nem érdektelren az efféle párhuzamos<br />
versolvasás.<br />
A Halottí versek vízsgálandő szakaszára <strong>és</strong> az Elégiára az aposztrof ódai<br />
beszédmőd je||emző, s az ődai hangot mindkét költőnél az önkeres<strong>és</strong> <strong>és</strong> az<br />
ön-azonosság vallomása hitelesíti: C§okonaináI a fájó <strong>is</strong>meretelméleti-antropológiai<br />
kétely, mígJózsef Attilánál az azonosulás megvallása. Az aposztyoí<br />
meg- <strong>és</strong> felszőlításának e$les szám második személye József Attila esetében<br />
óhatatlanul önmegszólítást sejtet, <strong>és</strong>,ígt van ez Csokonainál <strong>is</strong>. József Attila<br />
a címadással <strong>és</strong> a vers kopár, szikár szcenikájával <strong>is</strong> ellensúlyozza a csak a<br />
zárlatban nyilvánvaió óda<strong>is</strong>ágot, Csokonai versét pedig egn<strong>és</strong>zt a halottbú-<br />
163
Change language