a kötet teljes szövege is elérhető - ME BTK Magyar Nyelv- és ...

a lÉletet, fényt gazdagságot, / S hintesz álmot a sóvárra," [163-169]), majd
ahatqrí alakjában íeltűnő Tündét (,,Ah, de mit tekint szemem? l Szerelemnek
rőzsaszája, / Mondd, minek neyezzem őí., l A nem földit, a dicsőt?"
[1B1-1B4]). A Tünde itánt érzett szerelem keresésében Csongor számára
olyan célképzet jelenik meg, mely meghatározó mozzanatként foglaljamagába
a szentet, Ilyen orientációs ponttal az összes szercplő közül egledül ő rendelkezik.
Az ördögfiak a létezés a|ső szférájához tartoznak, amit jóI mutat,
hog az V felvonásban a könilmények szerencsés alakulása folytán csupán
anyagi haszon reményében szegődnek Tünde szolgálatába: ,$z Mirí5z a vén
gonosz. l l...] l Hársfa-lyukba cövekeljük; / [.,,] l h tündér ezt|átni fogja; l S
végtelen jutalmat ád." (3246-3253). A három vándor értetlenséggel és ebből
fakadóan lenézéssel fogadja Csongor kérdését, mikor az Tündérhon holléte
íelől érdeklődik. A Kalmár és a Fejedelem saját földi értéküket azonosítják az
égi szf&áva\ (Italmár: ,,Itt van zsebemben a tündérvilág, l ltt láthatod meg,
jercze,légt buvár." L714*7|5]; Fejedelem: ,,Tündérhon ott van , ahol én varyok,"
[750]), és evilági eszközökkel arra törekszenek, hogz a fény és sötér
ségúrává váljanak (Kalmár: ,,Az éjet nappá, éj)é a napot. lYarázslom által"
|699-T0O]i Fejedelem: ,,mígleszáll ott, itt már fenn ra5logjon l Szolgálatomban
a nap, s birtokom, l Mig én leszek, ne lásson éjszakát." |732-734]), aTudós
pedig hiteltelen álomnak béIyegzi a Csongor által keresett világot (,,Kö1,
tők vllága, szép tündéwilág, / Mi kár, ho$l álom, g;rermeknek való"
|BZ7-B2B1) A tündérként pipiskedő Ilma kerül - ha lehet ilyet mondani - fizikailag
a legközelebb a szakráIis szférához, de az ezkánt való teljes érzéketlenségét
jól mutatja, hory azÉ1, az univerzum (eryik) alapvető hatalma közelében
képtelen felfogni a helyzet fontosságát , és űgr sző|al meg mintha a
piacon lenne: ,,Ah, szegény bús asszonyságnak / Millyen furcsa álmai vannak!"
(2722-2723) Balga ebből a szempontból megíelelő társa Tündének.
A fontos szereplők értékorientáciőjából tehát az következik, hogz Csongor
az egret|en, akinek van képzete a szentről és ígr képes cselekedeteit a profánná1,
a mindennapiságnál magasabb mércéhez szabni. Ha ezt az ftányultságát
sikerül megőriznie, kívül kerülhet a nevében is pusztulást jelentő Mirí,gz"u világán
és ezérr. hatalrmán. ltt érthető meg, miért lett volna a boszorkánynak
olyan fontos, hogr elfedje Csongor elől atényt, miszerint van realitása,annak,
hogr az égi valóság megjelenik a földön. Mirí5z stratégiáját a nyitójelenetbeli
kudarca vtán azhatározza meg, hogl az tündérrel való szerelem iehetőségéről
megbizonyosodott Csongort olyan helyzetbe hozza, me|y artőI gr6zi
meg, hogl egz fdldi íétfr, számáta pusztán nyers, érzéki kapcsolat lehetséges.
Miríry első próbálkozása,hogt Tünde hajáből levágott fürttel megcsalja Csongort.
Sikere reményében bizakodva mondja: ,,Megvan, megvan! E hajakkal/
Elborítom lányomat. / Csongor lássa, s megcsalódjék, / Karjain elandalodjék,
226 AX|X, században még élt a miigl szó valamilyen pusztító betegséget, pl, pestist, kolerát jelentő változata.vő.
CzF; MNyÉSz; VÖRÖSMARTY 1992, 13; Vörösmarty 19Bg,Bo2.
177