Törvénytelen Avantgárd

A BA LA TON BOG LÁ RI KÁ POL NA TÁR LA TOK
KUL TÚR PO LI TI KAI HÁT TE RE
„ELVI VITA ad dig nem ala kul hat ki a boglári
ká pol na tár la tok né pes cso port já val, amíg
nem lép nek vissza a tör vény szab ta te rü let re.” 1
„…a nagy kul tu rá lis, mû vé sze ti és po li ti kai moz gal mak nak
szük sé gük van egy olyan hely re (le gyen az kép zelt,
vagy va lós), ame lyik szí ve sen be fo gad ja ôket,
és vál lal ja a nyi tott la bo ra tó rium sze re pét.” 2
1973. au gusz tus 27-én, ha tó sá gi úton zár ták be a ba la ton bog lá ri
ká pol nát, a ma gyar neoavant gárd egyik hely szí nét, ahol „mun ka -
be mu ta tók” cí mén, négy éven át a nyá ri idô szak ban, kö zel két -
száz mû vész ál lít hat ta ki mun káit. Ez az üre sen és el ha gya tot tan
ál ló, Galántai György ál tal a hely be li ró mai ka to li kus egy ház köz -
ség tôl ki bé relt 3 ká pol na a het ve nes évek ele jén te ret és le he tô sé -
get adott a sok fé le esz mei és esz té ti kai irány ból ér ke zett és az
undergroundban ta lál ko zó ér tel mi ség szá má ra, amely nek tag jai
egyéb ként nem vol tak szí ve sen lá tott ven dé gek a hi va ta los kul tú -
ra ber kei ben.
A ko ra be li ha ta lom a ká pol na tár la to kat ad mi niszt ra tív úton fel -
szá mol ta, és ez zel aka rat la nul is mi ti zál ta. Ma a ku ta tó nak ép pen
ez a ká pol namí tosz okoz za a leg na gyobb prob lé mát: egy fe lôl
ugyanis a be til tás té nye az ak ko ri ro kon szen ve zôk sze mé ben egy -
faj ta ne ga tív iga zo lá sul szol gált, más fe lôl azon ban rá ne he ze dik a
kiál lí tó mû vé szek te vé keny sé gé re és tel je sít mé nyük nem po li ti kai
szem pon tú ér té ke lé sé re.
A kor szak nyil vá nos sá gi fel té te lei nek is me re té ben tud ha tó: a
tár sa da lom sem mi lyen ér de mi tá jé koz ta tást nem ka pott a ká pol -
na tár la tok be szün te té sé rôl. Mint ahogy az e kö tet ben sze rep lô do -
ku men tum-összeál lí tás ból is ki de rül, ki zá ró lag az érin tet tek szûk
kö re tu dott az in téz ke dést megelô zô hu za vo ná ról, amely nek során
a he lyi ha tó sá gok, bí ró sá gok, párt gré miu mok a le he tô leg kao ti -
ku sabb il le té kes sé gi vi szo nyok kö ze pet te cse le ked tek. Hogy ez a
vi szony lag je len ték te len epi zód – egy kis vi dé ki ká pol na tár lat rend -
ôri se géd let tel tör tént meg szün te té se – ho gyan he lyez ke dett el az
ak ko ri dön tés ho zók sa ját moz gás te rük rôl al ko tott he lyes vagy hely -
te len el kép ze lé sei ben, és mi in do kol ta, hogy a ha ta lom egy mû -
vé sze ti ese mény so ro za tot hasz nál jon fel po li ti kai játsz mái nak fe -
de zé sé re, ar ra utó lag Sza bó Lász ló 1973. de cem ber 16-án meg je lent
cik ke en ged kö vet kez tet ni. 4
Négy hó nap pal a ki la kol ta tás után, a Nép sza bad ság ban, a párt
más fél mil liós pél dány szám ban meg je le nô na pi lap já ban, Happe -
ning a krip tá ban cím mel egészoldalas írás 5 je lent meg, amely név
sze rint ál lí tot ta pel len gér re a ká pol na tár la tok fô szer ve zô jét, a kiál -
lí tó mû vé szek egy ré szét és a kö zön ség egyes tag jait. Legin kább ez
utób biak kö zül vá lasz tot ták ki azo kat a sze mé lye ket, akik kel – úgy -
1 Horányi Bar na: Tör vény te len úton né hány avantgarde.
Bérelt ká pol ná ban – Illegális kiál lí tá sok, mû so rok. So mo gyi
Nép lap, 1971. jú lius 8.
2 Jean-Jacques Lebel, az örök lá za dó. Ca the ri ne Millet in ter -
jú ja Jean-Jacques Lebellel. In: Jean-Jacques Lebel (ka ta ló -
gus). Kor társ Mû vé sze ti Mú zeum–Ludwig Mú zeum, Bu da pest,
1998, 8. o.
3 apple 5. dok.
4 Sza bó Lász ló: Happening a krip tá ban. Nép sza bad ság,
Va sár na pi mel lék let, 1973. de cem ber 16., 2. o.
5 apple 185–186. o.
9