Törvénytelen Avantgárd

157.
A Magyar Népköztársaság Legfelsôbb Bírósága
Pf. I. 20. 217/1974/8.
A Népköztársaság nevében!
A Magyar Népköztársaság Legfelsôbb Bírósága a személyesen eljárt Pór
György szociológus, budapesti (1053. Bp. Károlyi M. u. 7.) lakos felperesnek
dr. Oláh Gábor jogtanácsos által képviselt Népszabadság napilap
(1961. Bp. Blaha Lujza tér 3.) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt
a Fôvárosi Bíróság elôtt indított perben 1974. február 6-án 1. P. 20
520/1974/3. szám alatt meghozott ítélet ellen a felperes részérôl 5. sorszám
alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi
Í t é l e t e t
A Legfelsôbb Bíróság az elsôfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.
I n d o k l á s:
A felperes a Népszabadság 1973. december 16-i számában „Happening a kriptában”
címû cikkel kapcsolatban kért helyreigazítást az alperestôl.
Az alperes a helyreigazításra irányuló kérelem teljesítését megtagadta.
A felperes keresettel fordult a bírósághoz, és ítélettel kérte kötelezni
a felperest a helyreigazító nyilatkozta közzétételére.
Az elsôfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte az
alperest (sic!) 50 Ft perköltség megfizetésére.
Az ítélet ellen fellebbezett a felperes, és az alperesnek kereset szerinti
marasztalását kérte.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsô fokú ítélet helybenhagyását
kérte, fellebbezési költséget nem kért.
A felperes fellebbezése nem alapos.
A Népszabadságban megjelent cikkben a szerzô Szabó László elmondja,
hogy Galántai György grafikus 15 évre kibérelte Balatonbogláron a Temetôdombot
(sic!) a rajta levô kápolnával együtt azzal az elgondolással,
hogy a kápolnából mûtermet alakít ki, más mûvészeket is meghív, és ott
mûvésztelepet létesít. Ehhez megszerezte a helyi tanács, a mûvelôdési ház
és a lakosság támogatását is.
Az elsô és második nyáron rendben mentek a dolgok, de l973 nyarán megromlott
a viszony a tanács és Galántai között. A cikkíró beszámol arról,
hogy rengeteg kétes alak jelent meg a Temetôdombon. Viselkedésük, ápolatlan
külsejük nyugtalanította a környék lakóit meg az ideérkezô üdülôket.
Lányok, fiúk tömegszállása volt a Temetôdomb. Esténként hiányos
öltözetben szaladgáltak, reggelente pedig lejártak a fôút mellé az utcai
kúthoz, ahol félmeztelenül mosakodtak. Külsô formájában a nyugaton
divatos „hippi” életformát élték.
A társaság szellemi érdeklôdését és a rendezvények szellemi tartalmát
a cikk „A nyári program” címû részében mutatja be. Ezzel a résszel kapcsolatos
a helyreigazításra irányuló kereseti kérelme a felperesnek.
A szerzô Galántai Györggyel folytatott beszélgetésének tartalmát ismerteti,
és szó szerint idézi a nyári programra szóló meghívók egyes részeit.
Így „Konkrét költészet, vizuális irodalom, szövegobjektum, külföldi
és magyar kollegák” szöveg idézésével utal a nyári program
tartalmára. Ehhez fûzi a cikkíró – többek között – a felperes által
395