Törvénytelen Avantgárd

Nem tar tom ezt sér tô nek és kép te len va gyok kü lönb sé get ten ni a nem
zsû ri zé sen. Le het, hogy több-ke ve sebb té ve dés sel. Azo kon a mér cé ken be -
lül kor má nyoz ni, és amennyi re kul túr po li ti kai irá nyí tá sunk le he tô vé te -
szi, pró bál junk il yen kiál lí tá so kat ren dez ni, amit zsû ri zünk és azo kon a
ha tá ro kon be lül. Ne le gye nek il le gá lis kiál lí tá sok. Ami pe dig tény leg árt
kul túr po li ti kai szán dé kunk nak, azo kat ne ál lít suk ide, ha nem azo kat, ami -
ket a zsû ri még is elis mert és jo ga van szól ni.
Dá vid Ka ta lin: Az én ál lás pon tom bár mi lyen zsû ri nél az, hogy jó mû és
rossz mû. Ezt itt is meg tu dom ten ni, de az el vem az, hogy kiál lít ha tó
csak azért, mert nem rossz. Bak, Fa jó el fo gad ják a mû vei ken ész lelt hiá -
nyos sá go kat. Adott le he tô sé ge ket biz to sít va a Lek to rá tus le he tô vé ten né
a kiál lí tást. Nemcsak azért, hogy el ke rül jük a misz tifiká ci ót, ha nem azért,
mert van nak. A kor sze rût nem le het egy al ko tás sal meg te rem te ni, az tár -
sa dal mi lag jön lét re.
Ar ra ké rem Or mos elv tár sat, hogy te gye le he tô vé, hogy ezek az em be rek
kiál lít has sa nak, és te gyen le he tô vé ol yan zsû ri zést, ami ki csit meg be -
csü lés.
Pusz tai Gab riel la: Nincs ar ról szó, hogy a Lek to rá tus nem akar ja a
kiál lí tást. Vég sô so ron kép vi sel tet ve van nak olyan mû vek, me lyek már
kiál lí tá so kon sze re pel tek. És pe dig olyan kiál lí tá so kon, me lye ket a Lek -
to rá tus en ge dé lye zett. Ugya núgy ke ll bí rál ni, zsû riz ni, mint a töb bi
kiál lí tá sok al kal má val. Egy prob lé ma van, és pe dig, hogy na gyon ak tí -
vak ezek a mû vé szek, sok he lyen be mu tat ják mû vei ket. Ke vés az olyan
el len-kiál lí tá sa a mû vek nek, ahol jobb, szín vo na la sabb mû vek kel is mer -
ked het nek. Itt el sô sor ban a mû ve ket kell tény le ges ér té kük alap ján el -
bí rál ni.
Ha vas Va lé ria: A Fé nyes Ad olf Te rem ben le he tett ön költ sé ges kiál lí tást
ren dez ni. Ezek bont ják azt a ren det, amit ed dig tar tot tunk.
Ei gel Ist ván: Lát tam ezt a he lyi sé get, és a cso port né hány tag ját is is -
me rem. So kat gon dol koz tam, hogy hoz zá szól jak-e vagy nem. Amit So mo gyi
mon dott, egyetér tek ve le, hogy hoz zá szól ha tunk-e vagy nem. Ez a kiál lí -
tó he lyi ség na gyon szim pa ti kus. Fel kell za rán do kol ni a hegy re. A tár -
sa ság nak ér zé ke van, ho gyan kelt se fel a figyel met az if jú ság kö ré ben.
A bel vá ros ban egy la kás ban is ren dez tek kiál lí tást. Na gyon te het sé ges em -
be rek tar toz tak és tar toz nak ma is hoz zá juk.
Pl. Deim, Bak stb. akik a han got ad ták és na gy von zás kö rük volt. És ta -
lán eh hez a cso port hoz a be at- mu zsi kán és a fiatal ság moz gal main ke resz -
tül jut nak el. Ál ta lá ban ôk nyit ják meg a kiál lí tást. En nek a te vé keny -
ség nek ren ge teg ol yan tu laj don sá ga van, ami a kö zön sé get ma ga mel lett
tart ja.
A cso port hoz tar to zó te het sé ges em be rek te vé keny sé ge va ló ban megér dem -
li azt, hogy ne el néz zünk e moz ga lom fe lett, ha nem tisz te let ben tart suk
és figye lem mel kí sér jük.
Úgy ér zem, hogy min den or szág ban van il yen és ha son ló jel le gû tö rek -
vés, ami rossz. Ta lán ab ból a tu laj don ság ból ered, hogy az abszt rakt-mû -
vé szet te rü le tén sok di let táns nak nyí lik le he tô ség, hogy fel ké szü lés és
te het ség nél kül mí mel je azt, ami vel itt je lent ke zik.
Ar ra le gyünk te kin tet tel, hogy az egész cso port te vé keny sé ge na gyon
be le tar to zik mû vé sze ti éle tünk be. A kö zön ség in kább csak azt az ext ra -
va gáns te vé keny sé get és ügy kö dést ho no rál ja, és ezen ke resz tül a lé nye -
get vesz ti el. Ez a tár sa ság már ta valy is kiál lí tott Bog lá ron. Volt olyan
263