Törvénytelen Avantgárd

1973. au gusz tus 13. – Kas sák Szín ház:
King Kong, I–II. rész
1973. au gusz tus 14. – Kas sák Szín ház:
King Kong, III. rész
Részt ve vôk: Bá lint Ist ván, Brez nyik Pé ter,
Buch mül ler Éva, Ha lász Pé ter, Kol lár Marianne,
Koós An na, Ko vács Mik lós, Szeg hô Ist ván,
Can To gay
(apple 69. kép)
305. Kassák Színház: King Kong, a toronyban
ifj. Kurtág György
„Ké szül tünk na gyon ko mo lyan er re a do log ra. A King
Kon got el ké szí te ni – ma gát a bá but –, az ön ma gá ban
is egy ké szü lô dés volt. Szô röz tük a zsá kot, és eb ben a
hely zet ben be szél tük meg, hogy mi lesz az elôadás. Te -
hát szin te egy szé kely fo nó, vagy nem tu dom, mi lyen szi -
tuá ció volt, min den ki mond ta a ma ga tör té ne tét, és köz -
ben szô rö zô dött a ma jom […] Sok fé le King Kong vál to -
zat volt. A to rony ban ifj. Kur tág György a gi tár já val
össze ha ran goz ta a fa lu la kóit, és a te me tô sé tá nyán,
ahol a sze rep lôk vé gig vo nul tak, egy kez dô rú gás sal in -
dult az elôadás. Egy tör pé nek mon dott sze mély, akit Can
Togay játszott, egy ket rec be volt el zár va, és a King Kong
bô ré nek egy da rab ját szo rí tot ta ma gá hoz. Én nem tu -
dom, hogy ez az öt let hon nan jött. Sze rin tem itt a szer -
zô ség kér dé se is ér de kes, mert volt olyan, hogy va la ki
ma gá nak ho zott lét re sze re pet, vagy ja va sol ták ne ki, és
az el fo ga dás az már annyit je len tett, hogy ak kor azt ô
ta lál ta ki. Szó val kö zö sen ké szí tet tük a da ra bot, nem
volt író ja, de a szö ve ge ket és bi zo nyos hely ze te ket elô -
re ki vá lasz tot tunk. Te hát szól a ha rang a to rony ban, sö -
tét öl tö nyös, nyak ken dôs és na gyon szép ru hás höl gyek
vé gig vo nul nak a sé tá nyon, ami ak kor azért is ér de kes
volt, mert hip pi-idôk vol tak, és min den ki sza kadt ron -
gyok ban, vagy szí nes va la mik ben járt. És mi ak kor sö -
tét kék, vagyis va sár na pi öl töny ben je len tünk meg. Be -
men tünk a ká pol ná ba. Nem tu dom, hogy az el sô na pon
King Kong
Ez az elôadás szabad térre (egy Ba -
la ton mel lé ki dom bon ál ló ká pol ná -
ra és kör nye ze té re) ké szült, de ké -
sôbb be vit tük a „szo bá ba” és így az
elô já ték vá ro si kör nye zet ben (ut-
cán, ta xi ban) va la mint egy szá zad -
for du lós, klasszi ci zá ló ház lép csôin
és fo lyo sóin ját szó dik. A szo ba
hely szín is szá mos vál toz ta tást kö -
ve telt; a hol ôszi vi rá gok kal, hol
ka rá cso nyi kel lé kek kel fel dí szí tett
la kás ban sze re pet kap a be ve tet len
ágy, a te le fon, a „Fa mily li fe” tár -
gyai, kel lé kei.
Az itt kö vet ke zô leírás, az el sô
sza bad té ri, ká pol nai já ték ese mé -
nyeit kö ve ti:
1. NAP (Be vo nu lás-ál do zat)
Szür kü let.
A dom bon a ká pol na kö rül gyü le kez -
nek a né zôk.
A ká pol na tor nyá ban meg szó lal a ze -
ne (elekt ro mos gi tár, gong).
A ká pol na fe lé ve ze tô fa so ron egy
lab da gu rul vé gig a né zôk kö zé.
Meg je le nik egy fér fi és cu kor ral
vé gig szór ja a sé tányt
Las san ün nep lô be öl tö zött fér fiak
és nôk vo nul nak, sé tál nak egy re kö -
ze lebb a ká pol na fe lé, kö zöt tük,
le ma rad va tô lük egy tör pe há ti zsák -
kal – fá tól fáig vö rös csí kot húz
ma ga után.
Az ér ke zô sze rep lôk és az ôket fo -
ga dó né zôk el ve gyül ve be men nek a
ká pol ná ba.
A ká pol na egyik fa la elôtt, a ká -
pol na tel jes ma gas sá gá ban, ha tal mas
szô rös fe ke te ma jom áll.
Szem ben ve le hosszú asz tal, raj ta
po ha rak, ka kaós kan csók és ka lács.
A né zôk leül nek, ill. kö rüláll ják a
fe hér ab rosszal le ta kart asz talt és
ün nep lô be öl tö zött sze rep lôk kí nál -
ják ôket, ma guk is leül nek, isz nak.
Be szél ge tés és uzson ná zás.
Egy sze rep lô felol vas sa a „Ma jom -
ki rály” címû ja pán me sét.
Egy sza kál las fér fi sze rep lô elé két
nô tás ká ból kü lön bö zô tár gya kat tesz
(toa lett esz kö zök, bor szesz lám pa).
A sza kál las fér fi le ve szi a za kó -
ját, föl tû ri az ing uj ját, és a tûz
fö lé he lye zett zsi let tel meg vág ja a
kar ját.
A vért egy elôt te ál ló bo ros po hár -
ba csö pög te ti, azután se gít ség gel
be kö ti ma gát.
173
Do ku men tum: a da rab leírása
[ké zi rat, meg je lent: AL 5,
1983. nyár, 47–51. o., és
Bíró Dá niel átírá sá ban:
Szín ház, 1991/10–11,
(mel lék let) 13–14.o.];
Napló, 1973.
augusz tus 7., 11., 12., 13.,
15.; Ha lász Pé ter és Ko ós
An na le ve le Ga lán tai
György nek, 1973.
au gusz tus 6.
(ML/27/1973.);
A BRFK III/II I-4 -a. alosz tá -
lyá nak je len té se 1973.
au gusz tus 13.,
TH O-16268/1.,
Hor gá szok I. fn. dosszié,
179–180. o.
(apple 94. dok.);
TH O-16268/1. Hor gá szok I.
fn. dosszié, 199–200. o.
(apple 100. dok.);
A BM III/II I-4 -a. alosz tá lyá -
nak je len té se 1973. no vem -
ber 28., TH O-16268/1.,
Hor gá szok I. fn. dosszié,
268–273. o. (apple 124. dok.)
Dia: d-G/73.08.12.i–n
Fo tó:
DG/73.08.13–18/1–10;
G/73.08.12–18/1/4–5
[BB/73/3];
G/73.08.12–18/2/14–19,
21–33 [BB/73/4];
G/73.08.12–18/3/3, 5
[BB/73/5];
G/73.08.12–18/4/7–9, 12
[BB/73/6]
Iro da lom:
Kör ner, 1974
Be ke, 1980, 22. o. (té ve sen
1975-re da tál ja az elôadást)
Mau rer, 1980, 79. o.
A Kas sák Szín ház kro no ló -
giá ja. AL 11, 1984–85,
42. o.
Szín há zi kro no ló gia.
A Ha lász Szín ház elôadá sai -
nak jegy zé ke. Szín ház,
1991/10–11 (mel lék let), 2. o.
Kör ner, 1994, 9. o.
Hock, 2000, 24. o.
Film: In ter jú Bá lint Ist ván nal
és Ha lász Pé ter rel. In:
Vakáció I–II., 1998.