Törvénytelen Avantgárd

lag kifogás alá esnek. A cikk ekként szemlélt egészében beállítottan a
mûsorban feltüntetett személyek megnevezése olyan értelemben kívánta tájékoztatni
a közvéleményt, hogy az elôadók elôélete és személye már eleve
nem minôsült alkalmasnak kifogástalan mûsorok adására. A meghívó és
a benne szereplô egyes személyek megnevezésével a cikk a maga egészében
az ott közreadottak helytelenségére utal.
A keresetlevélhez csatolt meghívóból a bíróság megállapította, hogy
abban a felperes neve meghívott elôadóként valóban nem szerepel. A felperes
személyes elôadása alapján azonban tényül állapította meg azt is,
hogy a felperes Balatonbogláron az említett bérletben megjelent, ott 1973.
július 7-én – amelyet korábban vetítési napként tudott meg – az egyéb
filmek levetítése után a maga kezdeményezésébôl mintegy 30 nézô elôtt
filmet vetített, majd ezt követôen másnapig a bérlemény területén tartózkodott,
és ott a kápolnában aludt.
Ekként a bíróság megítélése szerint a felperesnek a cikkben történt
említése – a használt szavak szerint – újságírói pontatlanságnak minôsülhet
ugyan, ámde a cikk egészébe foglaltan a szerzô azt a való tényt
közölte, hogy a felperes jelenléte és produkciója az 1973. nyári megnyilatkozások
általános jellemzôibe illett be. A sajtó-helyreigazítás tehát
azzal a meg nem engedhetô következménnyel járna, hogy az olvasó közönség
ellenkezôen kapna tájékoztatást, nevezetesen azt, hogy a felperes
a balatonboglári rendezvényeken nem vett részt.
Mindezek alapján a bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta,
és azt elutasította, egyben ôt mint pervesztest a Pp. 75. §-a (4.) bekezdésének
alkalmazásával megállapított mértékû perköltség viselésére kötelezte.
A tárgyalás során az alperes a szerzô kihallgatását kérte a sajtócikk
megírásának elôzményeire és körülményeire, míg a felperes Galántai György
grafikus kihallgatását arra, hogy ôt korábban nem ismerte. A bíróság a
további bizonyítás felvételét mellôzte, mégpedig a cikkíró kihallgatását
azért, mert a sajtó-helyreigazítás iránti igény alaposságának elbírálása
szempontjából maga a cikk, nem pedig a megírás motívumai vagy
elôzményei szolgáltatnak alapot, Galántai György kihallgatását pedig
azért, mert az azzal való ismeretség létrejöttének körülményeit illetôen
a tényállás megállapítására a bíróság már a felperes személyes elôadását
is valónak fogadta el.
Budapest, 1974. február 6.
Fehér István sk. Dr. Balog Imre sk. Kindla István
ülnök a tanács elnöke ülnök
A kiadmány hiteléül:
fôea. (olvashatatlan szignó)
[MOL XX-5-c-20217/1974/8; Fôvárosi Bíróság irattára 20.520/1974, géppel írt tisztázat]
392