Törvénytelen Avantgárd

57. Mau rer Dó ra
Szö ve gek/Texts kiál lí tá sá -
nak pla kát ja, 1973
58. Pau er Gyu la:
El kép ze lés mû (felirat az
üres posz ta man sen), 1973
ból, nem ta lál tak sem mi fel hasz nál ha tót. Ér de kes, hogy Szent jó by Ta más MÛ VÉ SZET
MIND AZ, AMI TI LOS. LÉGY TI LOS! felira tá ra (apple 240. kép) egyál ta lán nem rea gál -
tak. Azután Gulyás Gyu la, szá mom ra egyér tel mû, „le du gó zott csö vei” (apple 253–256. kép)
szin tén ha tás ta la nok vol tak. Legén dy Pé ter Ked ves Lá to ga tó cí mû (az aj tó ra füg gesz tett)
szö ve gé ben ta lál tak va la mit, ami miatt ki je lent het ték, hogy „ezért a Ga lán tai ül ni fog”,
de nem si ke rült rá jön nöm, mi re gon dol hat tak. A nyár vé gén – vég re – ta lál tak egy „iga -
zit”, ami tôl na gyon be lel ke sed tek, ez Mau rer Dó ra Szö ve gek/Texts kiál lí tá sá nak pla kát ja
volt. Több szö r is vissza tér ve, bol dog iz ga lom ban azt pró bál ták be bi zo nyí ta ni, hogy ez a
pla kát az összees kü vés bi zo nyí té ka: a vé let le nül 56 név egyér tel mû ugye (1956), a felirat:
szö- ve-/ts/-gek = szö vet ség, rejt ve van a gra fi ká ban, te hát: tit kos szö vet ség… és hogy nem -
zet kö zi, az kü lö nö sen ve szé lyes!! Ezek a kul túr po li ti kai lé nyek egész nyá ron jöt tek, hiá -
ba mond tam, hogy ez nem kiál lí tás, hiá ba ír tam ki, hogy ez ma gán te rü let stb.
A funk cio ná riu sok za va rát az zal igye kez tem fo koz ni, hogy a mar xis ta esz té ti ka alap -
jai ról és a szo cia lis ta rea liz mus kér dé sei rôl tar tot tam rög tön zött elôadá so kat. Egy al ka -
lom mal – ami kor utol já ra tár gyal ták „az ügye met”, és még fi gye lem be vet tek kul tu rá lis
szem pon to kat – egy szer re öt funk cio ná riust me rí tet tem ki, ki zá ró lag „mar xis ta” vá la -
szok kal. Et tôl az eset tôl annyi ra fel bá to rod tam, hogy ké sôbb a rend ôrök nek is tar tot tam
vil lám-sze mi ná riu mo kat. Ezek a za var ba ej tô be szél ge té sek per sze csak úgy ma rad tak
meg, mint „hol mi ké tely mé lyí tés”. A ki fe je zést de cem ber ben ol vas tam a párt lap já nak
bog lá ri mun ká mat átér té ke lô cik ké ben, amely fô leg a rend ôr sé gi do ku men tu mok ra hi -
vat ko zott. Aho gyan a cikk író ja a do ku men tu mo kat le for dí tot ta sa ját bá be li-ma gyar nyel -
vé re, újabb ki fe je zé sek ke let kez tek, pél dául a „pro jekt a ká pol ná ban” meg fe le lé se „hap -
pe ning a krip tá ban” (a pszeu do egyik ese te – mon da ná Pau er).
Volt egy na gyon fon tos tak ti kai szem pon tom: so ha sem sza bad fron tá li san üt köz ni a ha -
ta lom mal, mert csak vesz tes le he tek. Ami kor a párt el sô em be re azt han goz tat ta, hogy „fô
fegy ve rünk az ideo ló gia te rü le tén a mar xis ta igaz ság és an nak hir de té se”, ak kor az ideoló -
gia te rü le tén a mar xis ta igaz ság il lú zió já val kell meg kí sé rel ni az ad mi niszt ra tív mód szerek
el té rí té sét – gon dol tam. A funk cio ná riu sok kal foly ta tott kény sze rû esz me cse réi met mint
spon tán mû vé sze ti (flu xus) ese te ket, a ká pol na-pro jekt al ko tó ré szei nek és összes sé gé ben
„kul tú rá nak” te kin tet tem. Tíz év vel ké sôbb Bak sa-So ós Já nos ta lán ezért ne ve zett egy beszél -
ge tés al kal má val – tá vol lé tem ben – kul túr po li ti kus nak, de ez a ki fe je zés ma gam ról so ha
nem ju tott vol na az eszem be, mert va ló já ban csak a lé tem nek igye kez tem ér tel met ad ni.
Az ad mi niszt ra tív mód szer nem a di rekt be til tás, ha nem kon cep ciós köz igaz ga tá si
megol dás volt – po li ti kai con cept art –, amit a párt köz pont mû vé szet tör té né sze, Be -
reczky Lo ránd már 1972-ben fel ve tett, majd konk ré tan ja va solt is a ká pol ná val kap cso -
lat ban (apple 73. dok.). A köz he lyes ja vas lat egyéb ként a kul tu rá lis el há rí tás nor má lis napi
gyakorlata volt. Eb ben a szfé rá ban tör tént Pau er Gyu lá val egy fur csa, aho gyan én lát -
tam, mágikus eset. Pau er nak há rom „üres posz ta men se” volt ak kor kiál lít va, az egyik a
SZABADSÁGSZO BOR (TERV) (apple 241. kép), ame lyet két nap pal ko ráb ban – a ká -
pol ná ban jár va – a me gyei ta nács el nök he lyet te se ész re vé te le zett. A mel let te le vô má sik
felira tot is ol vas ta bi zo nyá ra – AMIT ÖN IDE KÉP ZEL, AZT MÁ SOK BE LÉ LEG ZIK
(apple 242. kép) – és akár ar ra is gon dol ha tott, hogy ô va jon be lé leg zi a sza bad sá got vagy
csak kép ze li. Egye dül vol tam a ká pol ná ban és a har ma dik szö veg kap cso la tán tû nôdtem:
ÉN TU DOM, HOGY ÖN ITT ÁLL ÉS OL VAS, ÖN NEK VI SZONT FO GAL MA
SINCS AR RÓL, HOGY ÉN HOL VA GYOK. Pont az nap, Pau ert, nem sok kal azután,
hogy el ment a ká pol ná ból, ci vil rend ôrök in kog ni tó ban pro vo kál ták, majd rend ôr ként
le tar tóz tat ták. A rend ôr sé gen már nem a le tar tóz ta tás oká ról volt szó, ha nem a ká pol ná -
ról és a mû vé szet tel kap cso la tos kér dé sek rôl. Íme az élet és a mû vé szet szét vá laszt ha tat -
lan egy sé ge, a tö ké le tes ke let-kö zép- eu ró pai flu xus.
So káig nem ér tet tem, miért ép pen Pau er ral, és egyál ta lán miért tör tént ez a do log.
A mos ta ni ma gya rá za tom sze rint Pau er – a vir tuá lis kép-szö veg vi szony lat tal – fel ta lált
74