Törvénytelen Avantgárd

A ta lál ko zó hi va ta los té má ja az avant gárd mû vé szek és a kul túr po li ti ka kép vi se lôi nek
esz me cse ré je és a „bé ke” „tör vé nyes” hely reál lí tá sa volt. A tár gya ló asz tal egyik ol da lá ra a
szer ve zô, Or vos And rás ere de ti leg öt mû vészt ja va sol ha tott, ezek: Bak Im re, Csá ji At tila,
Or vos And rás, Pau er Gyu la, Ga lán tai György vol tak, de ké sôbb va la ho gyan Ha raszty
Ist ván is be ke rült a tár gya ló csa pat ba. Ve lünk szem ben öt ba rát sá gos nak lát szó em ber, a
hi va ta los kul túr po li ti ka leg fel sôbb ve ze tôi ül tek.
6 Interjú Bak Imrével.
In: Va ká ció I–II., 1998.
7 Interjú Csáji Attilával.
In: Va ká ció I–II., 1998.
Bak Im re sze rint „nem volt le he tô ség a megegye zés re. Mi nem tud tuk el fo gad ni azo kat a kor lá to kat, hogy va la mi -
fé le kiis mer he tet len po li ti kai vagy mû vé szet po li ti kai ok miatt ne le hes sen mû vé sze ti te vé keny sé get foly tat ni, ami -
kor ez a mû vé sze ti te vé keny ség tény leg szak mai jel le gû és azt sze ret né elér ni, hogy ki-ki a sa ját szak mai meg gyô -
zô dé se sze rint csi nál has sa azt, amit akart, és amit meg csi nált, azt be tud ja mu tat ni. És va ló szí nû, hogy csak
lát szó la gos volt a to le ran cia, amit a po li ti kus part ne rek kép vi sel tek. Te hát ôk a hát tér ben va ló já ban ugyanúgy meg -
hoz ták azo kat a szi go rú ad mi niszt ra tív in téz ke dé se ket, ame lyek to vább ra is pró bál ták le he tet len né ten ni en nek a
mû vész cso port nak a mun kás sá gát.” 6
Az „esz me cse re” vég ered mé nye az lett, hogy a Lek to rá tus haj lan dó volt zsû riz ni a kö vet -
ke zô évi bog lá ri kiál lí tá sok anya gait, ha a mû vé szek azt ké rik. Megegyez tünk, és ez zel a
megegye zés sel „aczé lo san” be le ke rül tünk a „kul túr- ren dôr ség” lá tó me ze jé be, amit a ma -
gam ré szé rôl a ha ta lom ter mé sze tes ál la po tá val kí sér le te zô avant gar dis ta ka land nak, egy -
ben a ká pol na-pro jekt újabb egy éves mû kö dé sét biz to sí tó tak ti kai lé pés nek te kin tet tem.
A bog lá ri kér dés tôl el te kint ve, Csá ji At ti la sze rint „vol tak po zi tí vabb ered mé nyei is en nek a meg be szé lés nek, például
az, hogy a kü lön bö zô üze mek kel most már hi va ta lo san is le he tett tár gyal ni, le he tett hi vat koz ni er re a fó rum ra és a
zo mánc-szim pó zium tól kezd ve a vas-szim pó ziu mig ez kü lön bö zô he lye ken ér vé nye sül he tett is”. 7
Há rom hét tel ké sôbb (de a levéltári kutatások szerint épp há rom nap pal Aczél György
so mo gyiak nak tar tott há rom és fél órás „fej tá gí tó ja” elôtt) az együtt mû kö dés re va ló haj -
lan dó ság ba rát sá gos epi zód ja a „vég re haj tó ha ta lom” te rü le tén esett meg. A bog lá ri ta -
nács el nök „hi va ta los tár gya lást” kez de mé nye zett velem a ká pol na tár lat to váb bi sor sá nak
meg be szé lé se ér de ké ben. Ezen a de cem ber 21-i me gyei szin tû köz sé gi ta lál ko zón – a jú -
lius ele jé rôl már jól is mert me gyei felügye lô – Gu lyás Jó zsef elv társ fej tet te ki az ál ta luk
tá mo gat ha tó együtt mûködés egyet len le het sé ges mód ját. Az aján lat ar ról szólt, hogy ha
a nyár fe lé ben kiál lí tom az ál ta luk tá mo ga tott so mo gyi mû vé sze ket, ak kor a „bu da pes -
tiek” – ter mé sze te sen zsû ri zett – kiál lí tá sait is tá mo gat ják, ne kem pe dig, mint fi ze tett
mun ka társ nak, a köz sé gi ta nács státust tud ad ni. A csá bí tó aján la tot, ha el tud tam volna
fo gad ni, beír hat tam vol na a párt köz pon ti meg be szé lés „po zi tí vabb ered mé nyei” kö zé.
Er rôl a nyil ván va ló és el ké pesz tô gonosz ko dás ról jegy zô könyv vagy fel jegy zés nem készült,
így már csak az én em lé ke ze tem ben él.
Ha a po li ti kai epi zó dok tól el te kin tek, ak kor mond ha tom, hogy en nek az év nek volt
egy va ló ban po zi tív ered mé nye: lé nye ge sen meg vál to zott a gon dol ko dá som a mû vé szet -
rôl. Ed dig a mû tárgy ma ga – a da rab, mint egy/a re mek mû – volt fon tos. Et tôl kezd ve
pe dig a mû tárgy nem ma ga, ha nem a va la mi re vo nat ko zó, te hát vo nat koz ta tott, in for -
mált tárgy lett. A vo nat ko zás – az in for má ció – ál tal a tárgy va ló szí nût len for mát kap va
kul tu rá lis sá vá lik. A vo nat koz ta tás más szó val „in for má lás”, mun ka, és az ered mény az
in for mált tárgy, a mû. És vé gül az jött ki, hogy a mû tárgy nak ket tôs ter mé sze te van: egy -
részt ma ga, más részt nem ma ga. Per sze, ez csak szem lé le ti kér dés, mond hat nám, mert
még nem lát szik, mégis meg vál to zott kö rü löt tem a vi lág. A fon to sat fon tos nak kezd tem
lát ni és a nem fon to sat nem fon tos nak.
A „mû”-tárgy kér dés azért volt annyi ra fon tos, mert min den ki a mû vé szet és/vagy
nem-mû vé szet kér dés re ke res te a vá laszt. Pél dául a Be ke- fé le El kép ze lés-pro jekt ben Pauer
mú zeu mi kar ton ja, ki ke rül ve a kér dést, tau to lo gi ku san be le vág a vá lasz kö ze pé be.
A pszeudo-idea az il lú zió ról és a ké tely rôl szól, hogy amit lá tunk, az vagy az, vagy nem
58