Törvénytelen Avantgárd

41. Ha raszty Ist ván:
Vurs li tzer, 1972
42–43. Ha raszty Ist ván:
„Ma Ön nyit ja meg a kiál lí -
tást” és Galántai György
„fe le lôs ség vál la lá si ak -
ciója” a látogatókkal, 1972
má sik va ló ság (Le nin) ke let ke zik. Ha a ká pol ná ban kiál lí tott mû vek bôl „ki masz ko lom”
a szak rá lis je len té se ket, ak kor po li ti kai je len té sek ke let kez nek. A meg fe le lô mó don va ló
masz ko lást a po li ti ka kon túr jai, a ta buk ha tá roz zák meg. Az ak tuá lis po li ti kai je len -
téskörben rend kí vü li mó don leegy sze rû sö dik az ér tel me zés. A rô zse, mint a tü ze lô anyagok
pro le tárja (Er dély Mik lós), ki gú nyol ja a „vi lág pro le tár jai, egye sül je tek” kom mu nis ta
párt szlo gent. A tûz vész-ma kett, mint pre ven ció (Szent jó by Ta más), az zal gú nyol ja az au -
tori ter ha tal mat, hogy fi gyel mez te ti gyen ge sé gé re. Az öní télt (Szent jó by Ta más) ki zá rásgya
kor la ta – a bün te tés me ge lô zô au to te rá pia –, ki zár va a ha tal mi szervezet íté le tét, gú nyol -
ja azt. Az azo nos ság más sá ga, a más ság azo nos sá ga, a pa ra do xon, a tau to ló gia, a kon cept
né hány le he tô sé ge po li ti kai lag te ma ti zál va „gúny”.
Volt még egy utol só – a Lek to rá tust ki ke rü lô – zsû ri zett kiál lí tás, a Pé csi Mû hely és
Ha raszty Ist ván kiál lí tá sa, ame lyet a pé csiek zsû riz het tek. A kiál lí tást – és a zsû riz te tést
is – a bu da pes ti zsû ri ál tal be til tott Ha raszty Ist ván ra és ki ne ti kus szob rai ra vo nat ko zó
szo li da ri tá si ak ció nak te kin tet tem. A be til tás nak két oka volt, az egyik mû fa ji: a moz gó
szer ke zet nek szo bor ként, mû tárgy ként va ló megíté lé se nem volt még sza bá lyoz va, mai
szó hasz ná lat tal az in ter mé dia kö ré be tar to zott. Már egy vas szo bor ral, vagy egy
szi ta nyo mat tal is a nem-mû vé szet kö ré be le he tett ke rül ni. A má sik ok, hogy
fel ké rés vagy en ge dély nél kül ko moly té má val ko mo lyan fog lal koz ni nem volt
kí vá na tos do log.
Ha raszty in terak tív hang mo bil já nak, a Vurs li tzer nek azt a célt szán ta, hogy
ez zel a mû al ko tás nak ké szí tett mun ká já val pénzt ke res sen. Ha raszty – a sze -
gény csa lád ból szár ma zó gép la ka tos – se ho gyan sem tud ta megér te ni, hogy a
mun ka he lyén vég zett de ko rá ciós mun ká jáért fi ze tés kap, a sa ját költ sé gén ké -
szí tett mû vé sze ti mun kái ból ren de zett kiál lí tá sát pe dig be tilt ják. A hang mo -
bil tar tal mi lag a de ko rá ciós mun káért já ró fi ze tés rôl szólt, csak ép pen for dít -
va. A mag nó ról szó ló „hang-mun ka” (Hon thy Han na egyik el nyûtt áriá já nak
is mét lô dô rész le te) csend jéért kel lett fi zet ni. Az ope rettmu zsi ka olyan hangos
volt, hogy már a ká pol ná hoz ve ze tô úton is hal lani lehetett, a te rem ben pe dig
szin te el vi sel he tet len volt. Ha lett vol na pén zem, egész nap do bál tam vol na a ket te se ket
az au to ma tá ba, hogy csend le gyen. Ha raszty a be folyt ket te sek bôl biz to sí tot ta bog lá ri
létét, ami meg nyug ta tó bi zo nyí té ka volt mû vé sze ti el kép ze lé sé nek. Az én egyet len be vé -
te li for rá som a ká pol na be já ra tá nál ál ló „per sely bôl” szár ma zott, amely a „csend vá sár lás”
miatt elapadt. Ez az elô re nem kal ku lált té nye zô kel le met len volt, mert so ha sem be szél -
tem pénz te len sé gem rôl és ne he zen tud tam meg ma gya ráz ni Ha raszty nak, miért nem
tudok ve le együtt ebé del ni. Vé gül be kel lett val la nom, hogy nincs annyi pén zem, de nem
hit te el. Az zal ér velt, ho gyan tud nám a ká pol nát csi nál ni, ha nincs pén zem? Ebéd után,
ami kor vissza jött, ki je len tet te, hogy ô meg ta lál ja a pén zem. Tedd azt – mond tam –, ha
ez meg nyug tat. Me leg nyá ri dél után volt, min den le het sé ges lá to ga tó stran dolt. Ha raszty
a ma ga kö rül mé nye sen pon tos, gon dos, ap ró lé kos szôr szál ha so ga tó mód ján „ház ku ta -
tást” tar tott a pad lás tól a krip táig, de nem ta lált sem mit. Ezután za va rá ban ki je len tet te:
„Te még ná lam is ra fi nál tabb vagy, most már elárul hat nád ho va dug tad a pén zed.”
A má sik ér de kes eset Ha raszty val a Ma Ön nyit ja meg a kiál lí tást cí mû kö zös ak ció
volt. A lá to ga tók egy sza lag alatt meg ha jol va tud tak csak be lép ni a ká pol ná ba, de nem
ez az ér de kes, ha nem a szi tuá ció két fé le ér tel me zé se. Ha raszty sze rint, aki meg haj lás sal
be bújt ez alatt a sza lag alatt, az ne künk elég té telt adott, hogy hát íme, nem dol goz tunk
hiá ba. Szá mom ra viszont eb ben a szi tu a ci o ni sta eset ben nem a cse lek vés mi ként je volt a
fon tos, ha nem a cse lek vés elôt ti dön tés. Er re utalt a cím is. Azt akar tam tu da to sí ta ni a
lá to ga tók ban, hogy nem csak az a fe le lôs, aki mu tat va la mit, ha nem az is, aki né zi. Azt a
fe le lôs sé get akar tam szim bo li ku san át há rí ta ni, ame lyet raj tunk kér tek szá mon, ezért ne -
vez tem az ak ciót fe le lôs ség vál la lá si ak ció nak. Ezt a gon do la tot né pie sí tet te to vább egy év
múl va Le gén dy Pé ter a lá to ga tók hoz írt fel hí vá sá ban (apple 59. kép).
68