Törvénytelen Avantgárd

ab ja, amely 90 fok kal van el for dít va. Hogy op ti kai lag
is ér zé kel tes sem a ba rá taim mal, mi re gon do lok, odaug -
rot tam, és víz szin tes hely zet be rán tot tam ma gam. Ar ra
em lék szem, hogy azután, ami kor Dó ra elô ször en gem
le fo tó zott, ak kor Mik lós le fe küdt a föld re, de rék tól el ta -
kar ta ma gát a temp lom bel sô vel és föl vett egy olyan pózt,
mint ha ô is 90 fok kal el fer dül ne, és ép pen egy gö dör bôl
be szél ne. A két leg zse niá li sabb öt le tet csak ké sôbb tud -
tam meg, Gá y or Ti bo rét és Szent jó by Ta má sét, hi szen
ôket köz ben vég képp nem lát tam. Szent jó by ál tal egy
tin to ret tói as pek tus jött be a kép be, amint fej jel le fe lé
le beg és köz ben nyu god tan ol vas egy köny vet. A fa lom -
bo za tán át zu han egyéb ként, és mind járt be leáll fej jel a
föld be. Még en nél is ér de ke sebb nek tar tom azon ban Gá -
y or Ti bor meg je le né sét a ké pen. Cso dá la tos volt az a
szá zad ele ji dzsent ris, le zser, ci ga ret tá zó, nya ra ló han -
gu lat, amit a kép be ho zott. A Ba la tont, vagy a lep kék
röp tét fi gye li, a ci ga ret tá ja fé lig már el szí vva, mér he -
tet len nyu ga lom mal pil lant ki egy fal mö gül. A döb be ne -
tes az volt, hogy a va ló ság ban Gá y or ha nyatt fe küdt a
bo zó tos ban. A fe le sé ge, Mau rer Dó ra, Ti bor arc élét és
a vál lá nak, a mell ka sá nak az ele jét kap ta el a ka me rá -
já val, de hogy ilyen ha tá sa lesz, sze rin tem ô se gon dolta
vol na. A nyu ga lom nak, az ál ló nyu ga lom nak ezt a fan -
tasz ti kus ké pét lát hat juk, mi köz ben Gáyor ha nyatt fek -
szik egy pisz kos, mocs kos, ápo lat lan bo zó tos ban. Dó ra
min dig szólt ne kem, hogy köz löm az öt le ted vagy a fotó -
dat, majd nem úgy mond ta, hogy a te fo tó dat, holott ô
expo nált, de min den ki hoz zá tet te a ma ga öt le tét.
(In ter jú Jo vá no vics Györggyel, 1998)
„Azt hi szem, 1972 má ju sá ban Er dély Mi ki nek és Szent -
jó by nak ju tott eszé be, hogy le men jünk Ba la ton bog lár ra.
El kér tük Ga lán ta i tól a ká pol na kul csát, és egy fény képe -
zô gép egész tá rát, 36 koc kát el lôt tünk a tér re, és a ká -
pol na kör nye ze té re vo nat ko zó öt le tek re. Ak kor ké szült
az a fény képso ro zat is, ami Jo ván öt le te volt. A ká pol -
naaj tón ke reszt ben egy el zá ró rács volt, ami ere de ti leg
egy ke rí tés rôl szár ma zott, de nem füg gô le ge sen állt a
rács, ha nem víz szin te sen. Jo ván fölállt rá, és a töb biek
is mind au to ma ti ku san el kezd tek he lyez ked ni. Szent jóby
rá fe küdt egy ág ra, be gyûr te a hosszú ha ját az in gé be,
úgy hogy az övé nem le be gett, mint a Jo vá no vi csé a fo -
tón. Er dély el csúsz va az aj tó ban he lyez ke dett el, úgy,
mint ha on nan néz ne ki, Ti bor pe dig a föld re fe küdt, mint
ha az is egy más irány len ne, és a ci ga ret ta füst je árul -
ta csak el, hogy mer re van a föl fe lé. Vagy Er dély föl tar -
tott egy pi pa csot, és mond ta, hogy ha ezt le fo tóz zuk,
olyan, mint ha a ká pol na ha rang ja len ne. Az tán a pad ról
ug rál tak le fe lé, Er dély is, Ti bor is, azt hi szem, a Jo ván
is, mint ha a Ba da csony te te jé re ug rál tak vol na, vagyis
a he gyet érin tet ték vol na a tes tük for má já val. Ek kor ké -
szült a Marx–En gels–Lenin–Sztá lin-paródia, és eh hez
ha son lók, például én Ma don na ként beül tem az al kóv ba,
és kö rü löt tem szent ként állt Jo vá no vics, Gáyor, Szent -
jó by. […]
Két fo tó sort na gyí tot tam, az egyik Ga lán ta i nál van,
a má sik az MNG-ben egy ka zet tá ban, ami hez mag nó ka -
zet ta is tar to zik. A sza la gon Szent jó by Ta más mond ja el
Egy szer el men tünk címû ver sét.”
(In ter jú Mau rer Dó rá val, 1998)
1972. má jus 3. és má jus 11. – Az év el sô
(zsû ri zen dô) kiál lí tá sán részt ve vô mû vé -
szek név so rá nak összeál lí tá sa, és a ter ve zett
ka ta ló gus meg be szé lé se Bu da pes ten.
1972. má jus 5. – Ga lán tai tá jé koz tat ja a
Lek to rá tust az 1972-es el sô kiál lí tás idô -
pont já ról és a részt ve vô mû vé szek név so -
ráról.
1972. má jus 15. – Ga lán tai tá jé koz tat ja a
Somogy Me gyei Ta nács Mû ve lô dé sügyi
osz tály ve ze tô jét a ter ve zett zsû ri zett kiál lí -
tá sok ról, és ké ri a szük sé ges en ge délyek
megadá sát.
1972. má jus 15. – Ga lán tai a me gyei Köjál -
nál a kiál lí tá sok meg ren de zé sé hez szük sé -
ges mi ni má lis egész ség ügyi elôírá sok fe lôl
ér dek lô dik.
„Az anya got zsû ri zés cél já ból 1972.
má jus 16-ig el jut tat juk a Lek to rá -
tus ba. Az anyag el jut ta tá sát Or vos
And rás in té zi, aki sze mé lye sen fel -
ke re si Önö ket.”
Do ku men tum: Nap tár, 1972.
Film: In ter jú Or vos And rás -
sal. In: Vakáció I–II., 1998.
Do ku men tum: K/2/1972.
apple 44. dok.
Do ku men tum: T/5/1972.
apple 45. dok.
Do ku men tum: T/7/1972.
apple 46. dok.; T/6/1972.
apple 47. dok.
1972. má jus 16. – A me gyei fô ügyész ség megál la pít ja, hogy a be tö ré sek kap csán
Galán tai pa na sza megala po zott, ezért ha tá lyon kí vül he lye zi az is me ret len tet tes el le ni
nyo mo zást meg ta ga dó ha tá ro za tot (apple már cius 27.), és uta sí tást ad a Fo nyó di Já rá si
Ügyész ség nek a nyo mo zás el ren de lé sé re.
Do ku men tum: R/8/1972.
117