Törvénytelen Avantgárd

19 Ro bert Fil li ou: Re cher che
sur l´ori gi ne (Ku ta tás az
ere det rôl). Mul thip la,
Mi la no, 1973.
20 Interjú Szemadám
Györggyel. In: Va ká ció I–II.,
1998.
Az „egy szer re több né zô pont” más ér te lem ben már fel me rült Jo vá no vics nál, 1972-ben, egy spon tán ak ció ban,
amelyet Mau rer Dó ra Egy szer el men tünk cím mel fo tón do ku men tált (apple 151. kép). Az alap öt le tet a ká pol na – ko -
vá csolt vas sír ke rí tés bôl ké szült, víz szin tes bôl füg gô le ges be for dí tott – aj ta ja ad ta. Jo vá no vics meg kér te a je -
len le vô ket, hogy test hely ze tük kel ne a föld höz, ha nem az aj tó hoz vi szo nyul ja nak, vagyis ami füg gô le ges, az a víz -
szin tes nek (az aj tó füg gô le ge sé nek) fe lel jen meg. A kép azért kü lö nös, mert ki de rül ró la, hogy mi lyen ne héz
egy szer re a va ló ság ban is és az el kép zelt ben is len ni. En nek akár fi nom po li ti kai je len tést is tu laj do nít hat nánk,
legalább annyit, amennyit ké sôbb Jo vá no vics a „kép le hall ga tás” kap csán meg tesz. Ér de kes még, hogy a va ló -
sá gos és az el kép zelt egy kép ben va ló meg je le ní té se – na gyon ha son ló mó don – a fran cia Ro bert Fil li o u nál is
fel me rült, 1973-ban. 19 Élô sí rem léknek ne vez tem el Ma jor Já nos egyet len body ar tos mun -
ká ját, amely nek ér de kes sé ge, hogy egy szer re van je len ben ne Ma -
jor mun kás sá gá nak két nagy te rü le te, öniro ni kus réz kar cai és sír -
kô fo tói. A ká pol na és a te me tô kert mû vé sze ti va ló sá gá ban ezt a
mû vet szí ve sen te kin tem – min den más szem pont tól füg get le nül
– egy Ma jor Já nos- és Ben Vau tier- fé le „Én- mû vé szet” szin te ti -
kus vál to za tá nak. A szin té zis ben az én- mû vé szet né zô pont ja len -
ne a fon tos, amely Vau tier- nál tíz év vel ko ráb ban így hang zik:
„Néz ze tek rám, én va gyok a Mû vé szet!” Ez zel el len té tes Ma jor sír -
kô felira ta a posz ta mens ként szol gá ló kô töm bön: „Mû vé sze te dért
él tél / An nak martyr ja let tél.” Ma jor a kô töm bön áll mez te le nül,
egy fe hér ágyék kö tô vel, mint egy gö rög at lé ta, idôn ként vál toz -
tatva moz du la tait. Tal pa alatt a Prav da, a szov jet párt lap ja,
és mint ha azt mon da ná: „Néz ze tek rám, én va gyok a Mû vé szet!”
(apple 249–251. kép) Ez a ke let–nyu ga ti, hi deg–me leg, élet–ha lál
65. Ma jor Já nos: [Élô
sír em lék], 1973
han gu lat, a vi ta li tás és a le mon dás him ni kus idôt len sé ge kü lö nös
ma gyar sa já tos ság: a lét mû vé sze te. Má gia: az „ugyanan nak örök
vissza té ré se” elv nek meg fe le lô lét for ma.
Ma jor egy év vel idô sebb Vau tier- nál és ugyan csak tíz év vel ko ráb ban kezd te én- mû -
vé sze tét iro ni kus réz kar caiban. Vau tier is el ju tott az öniró niáig és ugyanúgy egyen -
sú lyoz a le het sé ges és a le he tet len ha tá rán, mint Ma jor, mégis ta lán ez a ká pol na az
egyet len hely, ahol a kép ze le tem ben ta lál koz hat tak.
66. Sze ma dám György meg hí vó ja, 1973
Azért is gon dol tam, hogy az én- mû vé szet né zô pont ját be hoz zam,
mert kap cso ló dik a kon cept tau to ló gia- és/vagy pa ra do xon ke re -
sé sé hez. Az „én va gyok én!”, vagy az „én va gyok-e én?” kér dé sek
az ak tuá lis lét hely zet pszeu do-vol tá ból adód tak, és a kon cep tu á -
lis gon dol ko dás re mek le he tô sé ge ket nyúj tott új faj ta, szo kat lan
vá laszokra.
Az „én va gyok-e én?” kér dés re Sze ma dám György az Azo no su -
lá si kí sér let cí mû nagy sza bá sú ak ció val és kiál lí tás sal ke res te a vá -
laszt (apple 227–231. kép). Sze ma dám azon ban – in kább ak ci o nista,
mint kon cep tu á lis in dí té kai sze rint – már fó rum nak te kin tet te a
ká pol nát, „ahol le het tün tet ni, de monst rál ni, va la mi lyen mó don
üt köz ni, nemcsak a ha ta lom mal, ha nem az egész vi lág gal, ami
min ket kö rül vett”. 20 Az ak ció–reak ció, a lát ha tó és kép zelt vi -
szony la ta ként Sze ma dám ket tôs ön -a zo nos sá got épí tett fel, hogy
üt köz tet ve szem be sít se egy más sal sa ját két fé le va ló sá gát. Ez zel az
én- mû vé sze ti de mon stá ci ó val vé gül gya kor la ti lag azo no sí tot ta
szem be nál ló én- ké peit, és a ma ga ré szé rôl pon tot tett min den to -
váb bi avant gar dis ta kí sér le te vé gé re.
78