Törvénytelen Avantgárd

A ko ráb bi élô kon cer tek so ha sem tá vo lod tak el annyi ra és nem is vol tak olyan kö zel a ká pol na tér ere de ti tar tal -
má hoz, mint amennyi re sze ret tem vol na. Ezért 1972-ben, ami kor be ve zet tet tem a vil lanyt, azt gon dol tam, hogy
akusz ti kai meg kö ze lí tés sel ki pró bá lom a ká pol na bel sô te ré nek „lehetôségeit”. Rend kí vül ér de kes kí sér let volt, a
ren del ke zé sem re ál ló le me zek kel és mag nó fel vé te lek kel igye kez tem le fed ni a kí vánt ze nei le he tô sé ge ket. Az egy -
más tól na gyon tá vo li ze nék vál tá sa, mint a gre go rián után rock, vagy az or go na után jazz-imp ro vi zá ció stb. erôs
ér zel mi ha tást kel tet tek.
A val lás utá ni, vagy a tör té ne lem utá ni, vagy a mû vé szet utá ni mû vé szet is val lás sze rûen
az élet hely ze tek ben ke re si gyö ke reit. Le gén dy Pé ter, aki egy év vel ko ráb ban (1971) a ká -
pol ná ban ép pen ak kor ol vas ta fel ver seit, ami kor az el sô be til tó ha tá ro zat ke let ke zett, ek -
kor ra ki dol goz ta a „FEL LEB BE ZÉS-MÛ VÉ SZET”-et. Le gén dy – Pau er mú zeu mi kar -
ton ján át, meg jár va a Be ke- fé le El kép ze lés-pro jek tet – a bog lá ri va ló sá gos ab szur dot egy
még ab szur dabb irány ba fej lesz tet te to vább a Fel leb be zé si ûr lap pal (apple 182. kép). Eköz -
ben zaj lott egy má sik, va ló sá gos bog lá ri ab szurd, egy éven ke resz tül, amely az 1971. no -
vem be ri krip ta be tö rés sel kez dô dött. Elô ször be je len tet tem, majd ér dek lôd tem, fel leb -
bez tem, bi zo nyí tot tam, pa nasszal él tem, kér tem a kár szak ér tô vel va ló fel be csü lé sét
(a nyo mo zást meg szün tet ték, mert a „a sér tett bér le ti szer zô dé se a krip tá ra nem ér vé -
nyes”), a nyo mo zást meg ta ga dó má so dik ha tá ro zat el len is pa naszt emel tem. Vé gül 1972
ok tó be ré ben a Somogy Me gyei Fô ügyész ség eluta sí tot ta a be tö ré sek kel kap cso la tos fo -
lya mod vá nyai mat az zal az in dok kal, hogy a Fonyódi Já rá si Rend ôr ka pi tány ság vé le mé -
nye sze rint jog ta lan be ha to lás nem tör tént, így szán dé kos ron gá lás gya nú ja sem me rült
fel. Te hát iga za van Le gén dy nek: A FEL LEB BE ZÉS A NÉP MÛ VÉ SZE TE! – ez ol vas -
ha tó min ta-ûr lap ján. Jel lem zé sül köz li, hogy az al ko tás két ol da lú: a tár sa dal mi szi tuá ció -
kat köz vet le nül fel hasz nál ha tó ele mek nek te kin ti, és az il le té kes tár sa dal mi, il let ve ál lami
szerv vel foly ta tott kom mu ni ká ció ered mé nye ként ke let ke zik. To váb bá, eb ben az ér te -
lem ben a „TÖR VÉNY = az em be ri ész kö ve te lé sei nek rea li zá ló dá sa, akár az er köl csi, akár
a té te les tör vé nyek rôl le gyen is szó: a »jó« vagy a »rossz« ész mû kö dé sé nek ered mé nye.”
Le gén dy „a nép mû vé sze té nek” má sik fô te rü le té re a táp lál ko zás és a he lyes tár sa dal -
mi ma ga tar tás rej tett esz té ti kai össze füg gé sei ben ta lált rá, és a mi re lit Szil vás gom bóc cí -
mû do boz mû vé hez írt szö ve gé vel je le ní tet te meg (apple 181. kép). Ez zel a kon cep tu a li sta,
po pu lis ta mû vel – mint az em be ri ész anya gi kö ve te lé sei nek pa ra bo li kus meg va ló su lá sá -
val – ki je löl te gon dol ko dá sá nak túlol da li vég pont ját. A „fel leb be zé si ûr lap” és a „jól meg -
for mált gom bóc” – mint szel le mi és anya gi szubsz tan ciák – kö zött, me ta fo ri ku san lét re -
hoz ta ön meg ha tá ro zó vi lág ké pét.
Ha már si ke rült ilyen jól megér te nem „a nép mû vé sze tét”, ak kor most új raér tel meznék
né hány – már említett – mun kát. Pau er azo nos ság–más ság imá zsá nak a Marx–Lenin arc
tisz tán vi zuá lis, de – po li ti kai je len té sé ben – fo gal mi lag is ha tó mun ká já ból in dul nék ki.
A mód szer egy sze rû: ha egy va ló sá got (Marx) meg fe le lô mó don masz ko lok, ak kor egy
39–40. Pau er Gyu la: Marx–Le nin, 1972 (a mû két né ze te: a ki vá gott fe dô lap be hajt va, majd ki nyit va)
67