Törvénytelen Avantgárd

49–50. Ga lán tai György:
Jel-ak ció, 1972
el azt, amit a kér dô je les kí sér le tei ben két lé pés ben tett meg. Tar tal mi lag pe dig ép pen
az el len ke zô je len tés hez ju tott el. (Va ló szí nû leg in nen szár ma zik a kö vet ke zô évi kér dô -
jel-fel kiál tó jel öt le tem, ami kor meg kí sé rel tem a kér dé sest és a ha tá ro zot tat egy ként meg -
je le ní te ni.)
Türk Pé ter 1970-ben kiál lí tott mun kái ról – a He ral di kák ról – azt mond tam, hogy a
meg fo gal ma zott lát sza tát kel tô, meg fo gal ma zat lan, fik tív cí mer ta ni ta nul má nyok, és hogy
más né zô pont ból a „konk rét” mû vé szet mar káns da rab jai. Amit Türk – a kér dô jel lel és
az iksszel – a meg kér dô je lez he tet len ség és az elévü lés irá nyá ban ku tat, ugyanúgy a lét két
vég pont já ról szól, csak a kon cept ha tá sa ként a konk rét köl té szet esz kö zei vel.
Ami kor Türk be fe jez te ak ció ját, meg kér tem, fo tóz za le Jel-ak -
ciómat, amit le het, hogy Ha raszty nak a Fe le lôs ség vál la lá si ak cióban
tô lem el té rô ér tel me zé se ins pi rált. A Jel-ak ció val si ke rült ki -
fe jez nem, hogy ugyanan nak a do log nak ho gyan le het két el len té tes
ér tel met tu laj do ní ta ni. Ha raszty kiál lí tá sán – a ká pol na kö ze pén,
a pad ló zat és a mennye zet kö zött – volt egy olyan mo to ros „pör -
gettyû”, amely hez ha son lót gye rek ko runk ban csi nál tunk cér ná val
és gomb bal. A mo bil nyo ma ként ma radt meg az a – tég la pad ló ra
fes tett – négy zet ala kú kontúr, ame lyet tes tem mel két el len té tes
mó don ér tel mez tem. Ez az esz köz te len spon tán ak ció ar ról szólt,
hogyan le het ki fe jez ni ugyanaz zal a jel lel a fi zi kai és a szel le mi lé -
tet. Ha be le lé pek, gug gol va, össze fon va vég tag jai mat, tes tem szo -
bor rá vá lik, et tôl a jel a posz ta men sem lesz. Ha szét tárt ka rok kal
– mint egy fe szü let – a földre fek szem úgy, hogy a jel a fe jem fö -
lé ke rül jön, ettôl az a gló riám lesz. Más sza vak kal, a láb és fej je -
len té sé vel je lölt jel ugyanannyi ra ke rül tá vol ön ma gá tól, mint ami -
lyen tá vol van egy más tól a két je lö lô – a láb és a fej – je len té se.
Szak rá lis szem pont ból a Jel-ak ció té má ja az ima: az egyik beál lí -
tás ban az imád ko zót lát juk, a má sik ban azt, aki hez az ima szól.
Ér tel mez he tem még koz mi kus ön ki fe je zés nek, a ká pol na-pro jekt
ars po e ti cá já nak, vagy a ké sôb bi önazo nos ság ra, ma ga tar tás ra és
kom mu ni ká ció ra vo nat ko zó mun káim arc he tí pu sá nak.
1972-ben Be ke Lász ló, nem zet kö zi kap cso la tai nak fej lesz té sé re, Bu da pes ten meg hir det te vi lág-arc hí vu mát és szol -
gál ta tá sait: „World -Ar chi ves – Or ga ni za ti on! – Cri tics! – Do cu men ta ti on!! – The o ries!! – Ex hi bi ti ons!(?) – Pub li -
ca ti ons!(??).” Összeál lí tot ta a Hun ga ri an SCHMUCK (Be au Ge ste Press) – nem zet kö zi avant gárd fo lyó irat ma gyar
szá mát, huszonnégy mû vész rész vé te lé vel.
A cseh szlo vák és ma gyar mû vé szek ta lál ko zó ja Ba la ton bog lá ron, egy flu xus at ti tûd bôl
szár ma zó kon cep tes ese mény, Be ke Lász ló mû vé szet tör té nész pro jekt je volt. „A ba rá ti ta -
lál ko zó alap kon cep ció ja a ba rá ti ta lál ko zás do ku men tá lá sa.” Be ke eb ben az idô ben kon -
cept ér te lem ben pro jekt mû vész, más szó val ön je lölt ku rá tor volt, mint aho gyan én ön -
je lölt in téz mény vol tam. Ezek a fik tív je lö lé sek, a va ló ság ban nem lé te zô dol gok fel te vé se,
a va ló ság pon to sabb megis me ré sé hez ve zet te a je löl te ket. A ki ta lá lá sok és a kép ze lô dé -
sek, a ko hol má nyok kal és agy ré mek kel szem ben, a „leg vi dá mabb ba rakk” ér tel mi ségi és
mû vé sze ti tech ni kái vol tak, ez zel a rész vi lág gal volt kom pa ti bi lis a kon cept és a fluxus.
A ta lál ko zó tár sal gá si ro va ta ként el kell mon da nom, hogy Be két elég so káig „moz gal mi” em ber nek gon dol tam, aki
kü lön bö zô öt le teit és meg kö ze lí té seit – a vé let lent és a koin ci den ciát is – fel hasz nál va, kö vet ke ze te sen egy új vi -
lág kép meg fo gal ma zá sa fe lé ha lad. Nem vol tam egye dül ehhez a té ve dés hez va ló ra gasz ko dás sal, amely ab ból az
igény bôl szár ma zott, hogy az új ma gyar mû vé szet nek szük sé ge van – legalább egy – el hi va tott, te het sé ges, kö vet -
ke ze tes, ön felál do zó teo re ti kus ra. Ha Be ke vi lág-arc hí vu mát „in téz mé nye sí ti”, a nem zet kö zi flu xus meg ha tá ro zó
ma gyar té nye zô jé vé vál ha tott vol na, ehe lyett azon ban más irányt vá lasz tott, sa ját ma gát mint szó vi vôt in téz mé-
70