Törvénytelen Avantgárd

33. Ga lán tai György
„lét jel-ak tua li zá ció ja”
a ká pol na aj ta ján, 1972
9 A köz le ke dés ben az útirány
jel lel a kötelezô ha la -
dási irá nyt jel zik, pél dául
for ga lom el te re lés kor.
10 Ezt a cí met ad tam
1992-ben a ká pol na-pro jek -
tet megidé zô fil mem nek
(Kul túr/Ga lán tai/domb,
MTV, V. stú dió, Fríz Pro du -
ce ri Iro da, 1992).
34. Ga lán tai György út je le a ká pol na tor nyán, 1972
A ká pol na ka zet tás be já ra ti aj ta já nak kö zép sô har ma dá ba el ké szí tet tem egyik lét je lem
kon cep tu á lis vál to za tát. A fe hér hát tér re fes tett pi ros X kö ze pé be az ak ko ri ban hasz nált
nyom ta tott bo rí té kom ról ki té pett bu da pes ti és bog lá ri cí me met ra gasz tot tam. Nyom ta -
tott fej lé ces le vél pa pí rom ra kon cept mun ka ként, „99 Pld.” jel zés sel szûk sza vú le ve let sok -
szo ro sí tot tam a hi va ta li ügy in té zôk szá má ra: a KÁPOLNA = MÛ TE REM sza va kat gu -
mi bé lyeg zô vel is mé tel get tem és a lap al já ra bé lye gez tem a „kö zel rôl, TÖBB SZÖR
vé gigol va san dó!” szö ve get. Ez zel a ki csit gyer mek ded nek tû nô, de ugyanak kor meg le pô
és szo kat lan „le vél-mû” gesz tus sal elin té zett nek te kin tet tem a hi va ta lok kal va ló kap cso -
la tai mat. A ká pol na tor nyán a ko ráb bi tu ris ta jelet át fes tet tem „úti rány” jel lé. 9 A ká pol -
na-pro jekt új rek lám hor do zó ja ket tôs jelen té sû volt. Egy részt ar ra utalt, hogy a ká pol -
ná hoz fel ve ze tô egyet len ko csi utat – csa tornázási cél ból – tel jes hosszá ban árok ká
ala kí tot ták, s ez zel egész nyá ron le he tet len né tet ték a köz le kedést, más részt a jel a ma -
gas ban, mint a le he tet len né nem te he tô szel le mi „köz le ke dés” (a ha la dás) szim bó lu ma
ér tel mez he tô. Ké sôbb (1973) az út té má ra ké szí tet tem még egy két ér tel mû „fô út vo nal”
jel zô táb lát is, a be já rat hoz. A táb la kö ze pé re ap ró „MAGÁNTE RÜ LET” felira tot he -
lyez tem. A vi zuá lis és ver bá lis je len tés-szi mul tán úgy mû kö dött, mint egy me ta fo ra: „a fô -
út vo nal ma gán te rü let” (ne kik), vagy „a ma gán te rület fô út vonal” (ne künk). Az ilyen spon -
tán, bel sô szük ség let bôl szár ma zó hely zet ér zé ke lé si ta lá lé kony ság – a lét hely zet
mû vé szet ként va ló ér tel me zé se – egész sé ges hu mo rom megôrzé sé hez kel lett. A cél – szel -
le mi ér te lem ben – az élet ben ma ra dás volt; a bog lá ri „kul túr- domb” 10 kör nyé kén min -
den mû vész ezen dol go zott. A „zsû rit” az ön kont roll és a szo li da ri tás he lyet te sí tet te, és
et tôl jött lét re egy ko ráb ban nem is mert, ezért ne he zen ma gya ráz ha tó, de a bog lá ri
visszaem lé ke zé sek ben gyak ran em le ge tett eu fo ri kus lét ál la pot-él mény.
Még ta vasszal, a be til tott bu da pes ti Avant garde Fesz ti vál után ta lál koz tam Be ke Lász -
ló val, és meg be szél tük, hogy nyá ron Bog lár ra min den prob lé ma nél kül át te le pít he tô le -
het ez a pro jekt. Ab ban ma rad tunk, hogy majd egyez tet jük az idô pon tot, de el vi leg kezd -
het szer ve zôd ni a do log. Ek kor még bi zony ta lan vol tam an nak el dön té sé ben, hogy
tart sam-e ma gam a Lek to rá tus nak tett ígé ret hez, vagy vág jak be le máris az új „lé te zés -
mód ba”. Kér dez tem Be két, mit gon dol er rôl, de sem mit sem gon dolt, csak annyit mon -
dott, hogy „ez a te ügyed”. Be ke te hát jött, ami kor meg be szél tük, és sen kit sem akart ki -
szo rí ta ni a kon cep tu á lis mû vé szet tel, mint „a ki szo rí tós di egyik mû fa já val” – aho gyan
64