Törvénytelen Avantgárd

zett. A hely be li ka to li kus egy ház köz ség gel kö tött szer zô dés ben a
ká pol na „mû vé szi szín vo na lú” 74 re no vá lá sá ra vál lalt kö te le zett sé -
get, amely hez üres zseb bel, de an nál na gyobb lel ke se dés sel hoz zá
is kez dett. Az el ha nya golt és ro mos épü let hely reál lí tá sa azon ban
túl nagy feladat volt ah hoz, hogy egye dül meg tu dott vol na bir -
kóz ni ve le. Eb ben kez det ben Ma gyar Jó zsef gra fi kus, 75 va la mint
sa ját szü lei vol tak a se gít sé gé re. Galántai szü lei, le he tô sé geik hez
mér ten, anya gi lag vagy egyéb mó don több ször is tá mo gat ták fiu -
kat a ká pol ná val kap cso la tos ter vei ben.
Galántait Ma gyar Jó zsef is mer tet te össze Csáji At ti lá val, aki a
hat va nas évek má so dik fe lé tôl ak tí van köz re mû kö dött a kul túr -
po li ti ka ál tal mar gó ra szo rí tott mû vé szek meg moz du lá sai ban, kiál -
lí tá so kat szer ve zett itt hon és kül föl dön. 76 Sze mé lyes kap cso la to -
kat ápolt a klasszi kus avant gárd idô sebb ge ne rá ció já nak tag jai val
és mû vé sze ti teo re ti ku sai val, köz tük Me zei Ár pád dal és Ham vas
Bé lá val. 77 Lét re ho zó ja volt az Ipar terv mel lett a Szürenon-cso -
port nak is. 78 Csáji más utat járt be, mint Galántai, és sok kal kö -
ze lebb állt ah hoz az igen né pes tá bor hoz, akik „kí vül rôl”, au to di -
dak ta ként ke rül tek kö zel a mû vé szet hez. 79
Csáji azt ja va sol ta Galántainak, hogy el sô sor ban azok nak a mû -
vé szek nek te remt sen kiál lí tá si le he tô sé get, akik nek egyéb ként erre
nemigen volt mód juk. Mindemel lett olyan, a ká pol na mû kö dését
szel le mi leg is meg ha tá ro zó tár sa ság lét re ho zá sát in dít vá nyoz ta,
amely ugyanak kor fi zi kai ere jé vel is hoz zá já rul hatott a ká pol na
rend be ho za ta lá hoz. 80
„Gyu ri a kez det kez de tén nem tu dott ve le [a ká pol ná val] mit kez de ni. Olyan tí pus volt,
aki kö zös sé get pró bált te rem te ni, szer vez ni, ala kí ta ni, és igye ke zett ezt a le he tô séget
kü lön bö zô he lye ken felaján la ni, töb bek kö zött pél dául a KISZ- bi zott sá gon és a Fia tal
Kép zô mû vé szek Stú dió já ban. Nos, egyi ket sem ér de kel te a do log. Gyu ri ak kor ke rült
kap cso lat ba ve lem, és én azt aján lot tam ne ki, hogy ne eze ket a he lye ket ke res se, hiszen
a Stú dió nak le he tô sé ge van ar ra, hogy mond juk az Ernst Mú zeum ban kiál lít son. Azonban
van nak rend kí vül kva li tá sos tár sa sá gok, ame lyek nek ugyanak kor szin te sem mi lyen,
vagy csak mi ni má lis kiál lí tá si le he tô sé geik van nak. Te hát lé te zik Ma gyaror szá gon egy
underground mû vé szet, amit ô ak ko ri ban nem na gyon is mert. Ak kor ke rült ki a fô is -
ko lá ról, és az avant gárd dal kap cso lat ban is leg fel jebb csak a ka cér ko dá sig ju tott el.” 81
A „ká pol na tár la tok al ko tó cso port ja” el ne ve zés a kez de ti pro pa gan -
daa nya go kon je lent meg elô ször. Tag jai, a részt ve vôk visszaem lé ke -
zé sei, a ko ra be li meg hí vók és ka ta ló gu sok ta nú sá ga sze rint, Ba logh
Fe renc köl tô, Csáji At ti la fes tô, Galántai György gra fi kus, Ha ris
Lász ló fo tós, Ma gyar Jó zsef gra fi kus, Mol nár V. Jó zsef festô és Tóth
Jó zsef kar nagy vol tak. Szer ve zô dé sük kez det ben vé let len sze rûen, in -
kább ba rá ti szá la kon ke resz tül ala kult. Mû vé szi el kép ze lé sei ket il le -
tôen nagy já ból egy sé ges, vi lág né ze ti ho va tar to zá su kat és fog lal ko -
zá su kat te kint ve azon ban he te ro gén kör rôl van szó, amely nek tag jai
rész ben ko ráb bi po li ti kai sze rep lé sük, 82 részben a hi va ta lo san nem
tá mo ga tott szel le mi vo nu la tok hoz va ló kö tô dé sük miatt vál tak el -
szi ge telt té. Ar ra, hogy lé te zett-e az al ko tó cso port, és mi lyen sze re -
pet ját szott a tár la tok tör té ne té ben, Perneczky Gé za az Ada lé kok a
ba la ton bog lá ri ká pol na tár la tok lét re jöt té hez cí mû, ma gán kiadá sú, a
nyil vá nos ság szá má ra zá rol ta tott, a „mû vé szet tör té ne ti ku ta tást szol -
gá ló” összeál lí tá sá ban 83 igye ke zett fényt de rí te ni. Perneczky, a Haris
74 apple 5. dok.
75 Ma gyar Jó zsef – aki nek ek ko ri ban nem volt la ká sa –
Galántaival együtt dísz le te zô ként dol go zott a Ma gyar Te le ví -
zió ban. Galántai felaján lot ta ne ki, hogy a ta ta ro zá si mun kák
fe jé ben egész nyá ron a ká pol ná ban lak hat.
76 Töb bek kö zött: 1969-ben a Prog resszív tö rek vé sû (fia tal)
fes tôk és szob rá szok kiál lí tá sa az an gyal föl di Jó zsef At ti la
Mû ve lô dé si Ház ban; 1970–1972: a ma gyar avant gárd len -
gyelor szá gi és ju go szlá viai be mu tat ko zá sai.
77 „Ham vas nemcsak von zó dott a nonfigurációhoz, ha nem
szel le mi megala po zá sá ban is se gít sé günk re volt. Az ideo ló -
gián túl ké pi ér zé keny sé ge ha té kony kri ti kus sá vál toz tat ta.
[…] Fon tos nak tar tot ta, hogy kö ves se kiál lí tá sain kat […].
Hoz zá se gí tett ben nün ket ah hoz, hogy az el zárt ság ne héz ide -
jén meg ke mé nyed jen a ge rin cünk, s dif fe ren ciá lód jon az
agyunk.” Csáji At ti la Ham vas Bé lá ról, 1981. In: Bos nyák Sán -
dor: Ham vas Bé la nyo má ban (ké zi rat); Do ku men tu mok a
Szürenon és ki su gár zá sa cí mû ta nul mány hoz, összeál lí tot ta:
Me zei Ot tó, Ars Hungarica, 1991/1, 116–117. (A té má ról lásd
még: Andrási Gá bor: A Zug lói Kör. Ars Hungarica, 1991/1,
50–51. o.)
78 A Kas sák Mû ve lô dé si Ott hon ban 1969-ben meg ren de zett
Szürenon-kiál lí tás részt ve vôi Bocz Gyu la, Csáji At ti la,
Csutoros Sán dor, Haraszty Ist ván, Ha ris Lász ló, Ilyés Ist ván,
Karátson Gá bor, Lan tos Fe renc, Papp Osz kár, Pauer Gyu la,
Prutkay Pé ter, Türk Pé ter és Ve ress Pál vol tak.
79 A kul túr po li ti ka a mû vész tár sa dal mat két nagy kaszt ra
osz tot ta: hi va tá so sok ra és ama tô rök re. Az utób bia kat szin te
min den té ren diszk ri mi nál ták, és érez tet ték ve lük, hogy nem
egyen ran gú tár saik a fô is ko lát vég zet tek nek. Kiállítási le he -
tô sé geik is sok kal korlátozottabbak vol tak, mint hi va tá sos
tár sai ké.
80 In ter jú Csáji At ti lá val, ké zi rat, 1998.
81 In ter jú Csáji At ti lá val. In: Va ká ció I–II., MTV, 1998.
82 Ba logh Fe renc köl tôt az öt ve nes évek ben, gim na zis ta ként,
til tott ha tár át lé pés miatt ítél ték el. 1956-ban sza ba dult, majd
a for ra da lom után is mét bör tön ben ült 1959-es sza ba du lá -
sáig. Mol nár V. Jó zsef az 1956-ot kö ve tô meg tor lá sok ide jén
ke rült bör tön be. Mint az ELTE Böl csész ka rá nak egyik diák -
bizott sá gi ve ze tô jét, és a no vem ber 4-e után in du ló Ok tó ber
Hu szon har ma di ka cí mû új ság szer zô jét ítél ték bör tön re,
ahon nan 1960-ban sza ba dult.
83 Perneczky, i. m.
21