Törvénytelen Avantgárd

in kább tá vol ság ban vol tak, mint kö zel ség ben, mégis az el hang zá suk kö zött el telt idôk -
ben el kezd tek va la ho gyan kö zel ke rül ni egy más hoz. Mint ha megér tet tem vol na va la mit
ab ból, ami bôl egy muk kot sem ér tet tem meg, ez ta lán egy me ta nyel vi szi tuá ció?
[…]
ki vel a ká tyú nál vas út épí tés re ké szü lôd nek
nem ve szí tet ték el a sí rás ké pes sé gét
a fu tás függ vé nye ként a völgy ben ke rí tés vo nul
az ele mek füst je után négy szö gû lyuk ma rad
(Részlet a Háromság személyiségébôl)
71. Al gol Lász ló app ro xi má ciós gya kor lata, 1973
A „há rom ság sze mé lyi sé gé nek” kér dé sét sem ér tet tem egyelô re, de to vább ra is fog lal koz -
ta tott. Egy év vel ké sôbb vé let le nül hal lot tam a rá dió ban egy ze nei ve tél ke dôt, és a fér fi -
hang, amely min den kér dés re jól vá la szolt, Al gol hang ja volt. Ô volt az az na pi nyer tes,
és meg le pe té sem re Há ber mann M. Gusz táv nak hív ták. Nem so ká ra vé let le nül ta lál koz -
tam Al gol lal az ut cán, nem messze Ha lász Pé te rék tôl. Ez a ta lál ko zó azért is ér de kes, mert
ek kor már meg volt a har ma dik ne ve is, a bog lá ri „app ro xi má ciós gya kor lat ban” ke re sett
har ma dik sze mé lyi sé gé. Per sze ezt csak jó val ké sôbb, hu szon hét év múl va tud tam meg:
III/III-as fe dô ne vén Pé csi Zol tán nak hív ták. A har ma dik, „tit kos” sze mé lyi sé gé vel a po -
li ti kai rend szer vál tá sig rend sze re sen „ta lál koz gat tunk”. En nek el le né re ké sôbb is ér de kelt
A HÁ ROM SÁG SZE MÉ LYI SÉ GE, mert el kép zel he tô volt mint kü lö nös, jö vô be li sze -
mé lyi ség-mo dell: a tu dós, a mû vész és a po li ti kus – a há rom fé le gon dol ko dás szin té zi se –
egy sze mély ben. Kép ze lô dé sem Vi lém Flus ser nek kö szön he tô: „A tu do mány, a mû vé -
szet és a po li ti ka, ha egy szer egy sé ges ol va sá si mód ba tö mö rül nek, a vi lág ból és be lô lünk
ed dig nem sej tett dol go kat ol vas hat nak ki.” 30 Örül tem vol na, ha igaz nak bi zo nyul, amit
a Há ber mann–Al gol–Pé csi mul ti plex sze mé lyi sé g rôl gon dol tam, de saj nos Pé csi, már az
el sô, a Ha lász-cso port ról szó ló je len té sé ben 31 le lep lez te ma gát: nincs egy ség a há rom sze -
mé lyi ség kö zött, nincs át já rás, el kü lö nül nek egy más tól.
A rei ki sze rint „mind nyá junk nak há rom tes te van. Fi zi kai, ér zel mi és men tá lis tes te. Sze mé lyi sé günk fi xá ló dá sának
pil la na tá ban ki fej lesz tünk egy haj la mot ar ra, hogy ezen tes tek egyi két túl zot tan hasz nál ni kezd jük”. A budd -
his ta mes ter – San ka ra ta ná csa így hang zik: „Ne té veszd össze tes tei det sa ját ma gad dal – se a fi zi kai tes tet, se az
aszt rá li sat, se a men tá li sat. Mindegyik Éned nek sze ret né kiad ni ma gát, hogy meg kap has sa, amit kí ván. De né ked
is mer ned kell va la mennyit s tud nod kell, hogy uruk vagy.” 32
30 Vi lém Flus ser: Az írás.
Ba las si Kiadó–BAE Tar tós -
hul lám–In ter mé dia,
1997, 71. o.
31 „Pé csi Zol tán” fn. tmb.
je len té se Ha lász Pé ter cso -
port já ról, Belügy mi nisz té -
rium III/II I-4-c. alosz tály,
TH-O-16268/1., Hor gá szok
fn. dosszié, 253–262.o.
apple 123. dok.
32 A „Sze mé lyi ség En ne a -
gram ja” az Arany híd Is ko la
tan fo lya mi anya ga (ké szült
Eli Ja xon- Be ar 1988-as
elôadá sá nak Öcsé nyi Zol tán
által készített for dí tá sa
alap ján). Be ve ze tô:
http://web .a xe le -
ro.hu/t3t/rei ki/eneb.htm.
83