Törvénytelen Avantgárd

tük ré ben, ön ma gán be lül sem tel je sen ho mo gén. Ez ért he tô is. De
a két alap ál lás vi lá gos: a Szürenon el sô sor ban a mi tár sa dal mi
közéle tünk tu da tos vagy ösz tö nös vál la lá sá val pró bál a ma gyar mû -
vé szet fo lya ma tos sá gá ba beleil lesz ked ni, az ipar ter ve sek pe dig a
mai nyu ga ti kép zô mû vé szet áram lá sá hoz kí ván nak csat la koz ni.” 101
A Szürenonhoz kap cso ló dó mû vé szek kö re a ge ne rá ciók egy más -
ra épü lé sét és a klasszi kus ma gyar avant gárd ha gyo má nyai nak tisz -
te le tét tar tot ta szem elôtt. El sô sor ban a ke let-kö zép-eu ró pai és a
ha zai, va la mint a nyu gat- eu ró pai abszt rakt és szür rea lis ta tra dí ciót
te kin tet ték min ta kép nek, a ma gyar mû vé szet be – vé le mé nyük sze -
rint – szer vet le nül il lesz ke dô kor társ nyu gat- eu ró pai és ame ri kai
irány za tok kal szem ben. „Mind két tár sa ság szá má ra az egye te mes
mû vé sze ti áram la tok ba va ló be kap cso ló dás kö zös igény volt. Az
el té rés a »mi ként ben« fo gal ma zó dott meg.” 102
„Na gyon ké nye sek vol tunk ar ra, hogy ki ki vel ál lít ki” 103
Bár az underground tu da tá ban volt bel sô ré teg zett sé gé nek, a föld -
alat ti kul tú ra alap ve tôen ho mo ge ni zá ló, nem pedig dif fe ren ciá ló
ter mé sze tû volt. „Az underground egyik fon tos vo ná sa az volt
– ír ja Jiří Ševčik –, hogy az ide tar to zó cso por tok a kö rü löt tük ki -
ala kult sza bad ság te rét min den dek lasszált, a hi va ta los kul tú rá ba
beil lesz ked ni nem aka ró elem mel megosz tot ták, tár sa dal mi meg -
kü lön böz te tés, vagy szak mai ké pes sé gek re va ló te kin tet nél kül.” 104
A Szürenon és az Ipar terv is kü lön bö zô mû vé szi prog ra mo kat
je le ní tett meg, ame lyek vi lá gos sá tet ték az esz té ti kai, eti kai és vi -
lág né ze ti kü lönb sé ge ket. De ugyanez igaz az al ter na tív szín há zi
kö zös sé gek re is, ame lyek nem csu pán mû vé szi szán dé kaik ban, de
po li ti kai né ze tei ket te kint ve is mar káns vo ná sok kal ren del kez tek,
gon dol junk csak az ult ra ba los Orfeo-együt tes re, vagy a Do hány
ut cai La kás szín ház ra.
A ká pol na tár la to kon a kor ban ki vé te les le he tô ség nyílt ar ra,
hogy a mû vé szek ne csu pán szá mon tart sák, ha nem mû veik kel ki
is nyil vá nít sák, sôt üt köz tes sék a más szi tuá ció ban ta lán va ló ban
nem, vagy csak alig ér zé kel he tô né zet kü lönb sé ge ket. E kis „sza -
bad ság te rü le ten” megmutatkozhattak azok a világnéze ti ala pon
(is) nyug vó mû vé szi stra té giák, ame lyek rész ben az is mert né pi–ur -
bá nus fo ga lom pár ral ír ha tók le. Ter mé sze te sen ezek a kér dé sek a
rend szer vál tást kö ve tô idô szak ban tör tek iga zán fel szín re, és az
sem két sé ges, hogy sok kal éle seb ben fo gal ma zód tak meg, mint
korábban.
A tár la tok kez de ti kiál lí tói kö zül va ló szí nû leg so kan beér ték vol -
na az zal, hogy a ká pol nát, ha gyo má nyos kép kiál lí tá sok for má já -
ban, mun ka be mu ta tó he lyi ség nek hasz nál ják. Az 1971-tôl meg -
je le nô ra di ká li sok – Szentjóby Ta más, Er dély Mik lós, Beke Lász ló
és Pauer Gyu la – azon ban az ak ciók kal, happeningekkel jó val to -
vább men tek en nél.
A happening, 1966-os meg je le né se 105 óta, til tott mû faj nak szá -
mí tott Ma gyaror szá gon. Az ál lam biz ton sá gi szer vek nem csu pán
nem zet kö zi elôz mé nyeit, ha zai el ter je dé sét kö vet ték nyo mon, ha -
101 Ró zsa T. End re, i. m., 54. o.
102 Csáji At ti la: A Szürenonnal kap cso lat ban húsz év el tel té -
vel (1989). In: Hommage à Szürenon. Ma gyar Al ko tó mû vé -
szek Or szá gos Szö vet sé ge, Bu da pest, 1997.
103 Idé zet a Pauer Gyu lá val ké szí tett in ter jú ból, ké zi rat, 1998.
104 Jiří Ševčik: Az iden ti tás ról va ló gon dol ko dás Eu ró pa
kü szö bén. In: Bál vá nyos An na (szerk.): Né zô pon tok/Po zí -
ciók. Mû vé szet Kö zép-Eu ró pá ban 1949–1999. Kor társ Mû vé -
sze ti Mú zeum–Ludwig Mú zeum, Bu da pest, 2000, 251. o.
105 Szentjóby Ta más–Jan ko vich Mik lós–Al tor jay Gá bor:
Az ebéd. In me mo ri am Ba tu kán. Sze nes Ist ván pin cé jé ben,
1966; Arany va sár nap (Szentjóby Ta más és Al tor jay Gá bor
hap pe ning je Er dély Mik lós pin cé jé ben), 1966.
25