Törvénytelen Avantgárd

Bu da pes ten, mi köz ben a „párt köz pon ti megál la po dás nak” meg fe lel ni aka ró „jog sze rû ma -
ga tar tá som mal” a zsû riz te tés elô ké szí té sén fá ra doz tam, egy sor vá rat lan és kel le met len, a ma -
gán éle tem re vo nat ko zó ha tó sá gi el já rás in dult el le nem. A lát szó lag egy más sal össze nem
függô el já rá sok so ra fel kel tet te a gya núm, hogy ta lán a ki fá rasz tá som ról van szó. A fi zi kai és
pszi chi kai el le he tet le ní tés nem volt új mód sze re az „el há rí tás nak”, csak szá mom ra volt az.
Nem lel ke sed tem a zsû ri zé si pro ce dú ráért, ezért csak a ne vem mel kí ván tam részt ven -
ni – mint kiál lí tó in téz mény –, te hát meg küld tem a Lek to rá tus nak az el sô kiál lí tás idô -
pont ját és a kiál lí tó mû vé szek név so rát. A zsû ri zen dô kiál lí tá sok kal kap cso la tos min den
egyéb szer ve zést Or vos And rás vál lalt és vég zett, én sem mi be nem szól tam be le, még abba
sem, hogy ki ál lít son ki. Ha úgyis a lek to rá tu si zsû ri dönt az em be rek rôl és mû vek rôl,
ak kor ma ga mat és kol lé gái mat is csak le já rat ha tom az zal, ha – el kép zel ve egy leen dô dön -
tést – meg aka rok fe lel ni, vagy nem. A zsû ri szá mom ra ir ra cio ná lis dön té sét mint kí vülálló
„nem olyan” mû vész kü lön ben sem tud tam vol na el kép zel ni. A kiál lí tan dó anyag összegyûj -
té sé hez Csáji At ti la aján lot ta fel la ká sát, on nan szál lí tot ták fel a mû ve ket a Lek to rá tusba.
Eköz ben „So mo gyor szág ban” gyü le kez tek a bi zal mat lan ság vi har fel hôi, a me gyei
felügye let új, szi go rú ren de let ben sza bá lyoz ta a mû so rok és kiál lí tá sok en ge dé lyez te té sét,
ami rôl tá jé koz tat ta a me gye va la mennyi mû ve lô dé si in téz mé nyét (apple 43. dok.). En nek
elôz mé nye le he tett ta lán Aczél György elô zô ôszi „fej tá gí tó ja” (apple 37. dok.). Ez zel pár -
hu za mo san már elô ke rült a ká pol na stá tu sá nak a kér dé se is: kiál lí tá si he lyi ség nek vagy
mû te rem nek te kint sék-e? A „prob lé ma” oka az volt, hogy a jog sza bály sze rint még a zsû -
ri zett kiál lí tá si anya got is csak az er re a (hasz ná la ti) cél ra en ge dé lye zett he lyen volt sza -
bad be mu tat ni. Ha a ta nács 1968-ban, ami kor a ká pol nát mû te rem cél já ra ki bé rel tem,
az új funk ció hoz kért vol na hasz ná lat ba vé te li en ge délyt, ak kor ez már nem lett vol na kér -
dés. De nem is er rôl volt szó, ha nem – min den jel sze rint – ar ról a prob lé má ról, hogy a
kul túr po li ti ka be le kény sze rült va la mi be, amit na gyon nem akart, de nem volt jog sza bály
a megaka dá lyo zá sá ra – gon dol tam nai van.
A zsû ri nap ján fel men tünk Or vos And rás sal a Lek to rá tus ba, mert azt hit te, hogy
– mint a kiál lí tó hely kép vi se lôi – mi is je len le he tünk a zsû ri zé sen. Eb ben té ve dett, de
még sem men tünk hiá ba, mert ta lál koz hat tam az egyik zsû ror ral, aki a zsû ri te rem ben kör -
be jár va, megállt Pa izs Lász ló – ki fe je zet ten Bog lár ra ké szült – mun ká ja elôtt és han gosan
meg je gyez te: „Mi ez a szar?” Mi vel ott áll tam a kö ze lé ben, ma gya ráz ni kezd tem, hogy ez
a mun ka egy ká pol ná ban lesz kiál lít va és eb bôl a szem pont ból egy szo mo rú fûz rôl le het
szó, és azért ké szült fe hér gyap jú szál ból, mert ez zel a fe hér gyász ra utal, ugyanis, ha fe -
ke te len ne (és miért ne le het ne fe ke te), az a szo mo rú sá got je len te né. Ezen kí vül mind ket -
ten tud juk bi zo nyá ra, hogy a mû vé szek je len té sek kel dol goz nak. Na gyot né zett a zsû ror,
ké sôbb a ne vét is meg tud tam: Ger zson Pál nak hív ták. (Ha szó ba ke rül, min dig eszem -
be jut ró la, hogy ti zen hét év múl va, Svédor szág ban, La yo ta – Ta kács La jos mû gyûj tô –
vé cé jé ben lát tam egy Sztá lint áb rá zo ló „önarc ké pét”.) Ez az el sô, csak mû vé szek bôl ál ló
zsû ri vé gül is nem mer te le zsû riz ni az anya got, ezért a két hét tel ké sôb bi újabb zsû ri be a
Lek to rá tus már mû vé szet tör té né sze ket is meg hí vott, akik a ma guk ál tal ki vá lo ga tott mû -
ve ket el fo gad ták, és még „el vi ál lás fog la lást” is ír tak (apple 48. dok.). A ká pol ná ban va ló be -
mu ta tás ra en ge dé lye zett mû vek ugyan sza bad utat kap tak, de a me gyei és/vagy he lyi ta -
ná csi szer vek en ge dé lye a ká pol ná ra – mint kiál lí tó hely re – so ha sem ké szült el.
A két rész re osz tott anyag ból ren de zett kiál lí tá sok cí mé nek a zsû riha tá ro zat szá mát ja -
va sol tam: „K-358/72.”, ami vel min den ki egyetér tett. Ezután meg kér tem Schmal Ká roly
ba rá to mat – akit jó ne vû pla kát gra fi kus ként rend sze re sen hív tak zsû ri be –, hogy a jegy -
zô könyv fel hasz ná lá sá val ter vez ze meg a kiál lí tás pla kát-meg hí vó ját. Tet szett ne ki az öt -
let, mert azon nal ér tet te: a zsû ri „imá zsa” a mû tárgy mé re tek és az eze ket hi te le sí tô, fel -
na gyí tott bé lyeg zô. A fel leb be zés re vo nat ko zó szö ve get alig ol vas ha tó ra ki csi nyí tet te.
A Lek to rá tus a ha tá ro za tait eb ben az idô ben ró zsa szín pa pír ra gé pel te és vi lá gos zöld bo -
60