Törvénytelen Avantgárd

A zsû ri zet len anya got il le tôen ar ra hi vat koz tak, hogy azok az al ko tá -
sok már ko ráb ban zsû ri zet tek vol tak, sze re pel tek kü lön bö zô tár la to kon.
Köz sé gi ta ná csunk ré szé rôl az el lenôr zés a szak igaz ga tá si szer ven ke -
resz tül rend sze re sen tör té nik.
A ta ná csun kat il le tô jo go kat és kö te les sé ge ket ma ra dék ta la nul vég re -
haj ta ni csak úgy tud juk, ha eh hez a mû ve lô dé si osz tály ré szünk re szí ves -
ke dik a meg fe le lô se gít sé get megad ni. Ezért is mé tel ten ké rem a mû ve lô -
dé si osz tályt, hogy a kép zô mû vé szet tel kap cso la tos mû te rem, il let ve
kiál lí tás en ge dé lye zé sé re vo nat ko zó jog sza bály szá mát szí ves ked je nek ré -
szünk re meg kül de ni.
Ba la ton bog lár, 1972. jú lius 21.
Ko vács Sá muel
ta nács el nök
[SML XXVIII. 663. Bog lár Köz sé gi Ta nács ira tai 4112/1973, gép pel írt tisztázat, saját ke zû aláírás sal, az irat hát ol da lán:
2887/1972. szám, Exp: 1972. jú lius 21., irat tár, ta nács el nök]
59.
1 [a Kép zô- és Ipar mû vé -
szeti Lek to rá tus ré szé re.]
Fel jegy zés 1
Tárgy: Ba la ton bog lá ri Ká pol na tár lat
2 Ak nai Ta más mû vé szettör
té nész le ve le a So mogy
Me gyei Ta nács VB Mû ve lô -
dés ügyi Osz tá lya ré szé re,
amelyhez mel lé ke lte a Nép -
mû ve lé si In té zet Vi zuá lis
Osz tá lyá nak ké ré sé re el ké -
szí tett zsû rijegy zé ket a
Pécsi Mû hely és Ha raszty
István mun kái ról. A lek to rá -
tu si zsû rit a pé csi mú zeum
köz ben já rá sá val si ke rült ki -
vé de ni (Aknai Ta más le ve le
és a zsû ri-jegy zô könyv,
MOL XIX -I-4-m
118.393/1972;
Art pool–Bog lár,
K/10b/1972.; in ter jú
Pin cze he lyi Sán dor ral,
kézirat, 1998).
1972. jú lius 21-én Fo nyó don, a he lyi rajz pe da gó gu sok kiál lí tá si anya gá -
nak zsû ri zé se kor, So mogy Me gye Ta ná csa VB Mû ve lô dé si Osz tá lya kép vi se -
le té ben meg je lent Gu lyás Jó zsef mû vé sze ti elô adó az zal a kér dés sel for -
dult hoz zám, hogy a ba la ton bog lá ri ká pol na-mû te rem, úgy is mint kiál lí tó
he lyi ség je len leg is kiál lí tott anya gát, ne ve ze te sen a Pé csi Mû hely és
Ha raszty Ist ván mun káit a Lek to rá tus zsû riz te, ill. en ge dé lyez te-e?
Te kint ve, hogy kér dé sé re nem le ges vá laszt ad tam – sem Ba ra nya, sem So -
mogy me gye mint te rü le ti leg il le té kes szer vek, sem köz vet le nül a kiál -
lí tók zsû ri igé nyt nem je len tet tek –, Gu lyás elv társ két ira tot mu ta -
tott, me lyet a Pé csi Ja nus Pan no ni us Mú zeum kül dött meg ré szük re. 2
A le vél tar tal ma és fen ti kö rül mény ar ra kész tetett, hogy el kér jem ezen
ira to kat, to váb bá, hogy ve le együtt néz zük meg Bog lá ron a kiál lí tást.
A kiál lí tá son sze mé lye sen is ta lál koz tam Ga lán tai Györggyel és Ha -
raszty Ist ván nal. Ga lán ta i tól mint a ká polna bér lô jé tôl kér tem tá jé koz -
ta tást a kiál lí tott anyag zsû ri zé sé rôl, en ge dé lye zé sé rôl, meg ne vez ve a
két szer vet (Lek to rá tus és Nép mû ve lé si In té zet), mely kiál lí tást en ge dé -
lyez het. Kö zöl te, hogy bár en ge dé lye a Nép mû ve lé si In té zet tôl nincs, de
sze mély sze rint Bánsz ky Pál tud a kiál lí tás ról, is me ri az anya got, és
ígé re tet tett, ho gy utó lag be sze rez he ti a hi va ta los en ge délyt is.
A kiál lí tá son a kö vet ke zô ket ta pasz tal tam:
A pé csi Dok tor Sán dor Kép zô mû vé sze ti Szak kör Pé csi Mû hely cí men, a ka -
ta ló gus ban is kö zölt fo tó kat rak ta ki, egy-két geo met ri kus for mák ból ala -
kí tott szí nes nyo ma tok kal kiegé szít ve.
A Pé csi Mû hely kiál lí tá sa ke re té ben je len van Ha raszty Ist ván (Bp.
XIX., Áchim A. u. 55.) öt mun ká ja; me lyek kö zül ket tô volt kü lö nö sen figye -
lem re mél tó.
Az egyik egy mag ne to fonké szü lék, mely ope rett mu zsi kát böm bölt olyannyi -
ra, hogy a ká pol ná hoz ve ze tô úton is hal lik, a te rem ben pe dig el vi sel he -
tet len. A ké szü lék mel lett fe lir at: amennyi ben a lá to ga tó csönd re vá -
272