Törvénytelen Avantgárd

to ros Sán dor még há rom év múl va is úgy vél te, hogy „ha nem hal tam be le, ak kor biz tos
be sú gó vol tam”.
A kas se li ins pi rá ció ra el kép zelt „kis ma gyar do ku men ta” meg va ló sí tá sát azért nem lát -
tam le he tet len nek, mert már volt há rom éves „harc té ri” ta pasz ta la tom, és min den kit elég
jól is mer tem, aki re gon dol hat tam. Az ese mé nyek sor rend jét ar ra a vé let len re épí tet tem,
aho gy a fel kért részt ve vôk kel egyez tet ni tud tam az idô pon to kat. Még a szer ve zés kez de -
te elôtt el dön töt tem, hogy az 1973-as el sô kiál lí tó az idô sebb ge ne rá ció egyik agyon hall -
ga tott ki vá ló mû vé sze, Vaj da Jú lia lesz. Vaj da Jú liá nak kö szön he tô az öt nyel vû meg hí -
vó szö ve gé nek for dí tá sa is. Vaj da Jú lia ér zé keny, mû velt tár sa sá gá ban len ni azért is na gyon
jól esett, mert Vaj da La jos kép al ko tó mód sze rei és ké pi gon dol ko dá sa meg ha tá ro zóan
ha tot tak pá lya kez dé sem re. A kiala kult prog ram hoz meg ter vez tem a meg hí vót, ki nyo -
mat tam és el küld tem a részt ve vôk nek. Et tôl kezd ve a prog ram ma gá tól mû kö dött, vagyis
min den ki ko mo lyan vet te a rész vé te lét és tet te a dol gát. Bu da pes ti mun kám ezzel be fe -
je zô dött, ezután leutaz tam a hely szín re, hogy gon doz zam a tör té né se ket.
A füg get len ség nek ára van. Ah hoz, hogy ezt a gon do san ter ve zett, ma xi ma lis ta össz -
mû vé sze ti ese mény sort meg va ló sít has sam, a fény ké pe zô gé pe men és a bog lá ri fel sze re -
lé se ken kí vül min den pénz zé te he tô ér té kem tôl meg vál tam. Sze mé lyes kiadá sai mat szi -
go rúan a lét mi ni mum ra csök ken tet tem. (Még az ét ke zé se men is ta ka ré kos kod tam, úgy
lát szik, túl sá go san is, mert ta vasszal egy al ka lom mal az alul táp lált ság tól összees tem, és
pár órá ra a kór ház ban kö töt tem ki.) Vé gül – min den es he tô ség re fel ké szül ve – a meg -
hí vók mel lé ki töl tet len pén zes utal ványt is mel lé kel tem, hogy a meg hí vot tak tá mo ga tá -
sát is igény be véve, si ke rül jön meg va ló sí ta nom a pro jek tet. A pén zes utal vány-ak ció
könnyí tett anya gi hely ze te men, de a Bog lá ron ka pott – el zá rás ra is át vált ha tó – épí té -
sze ti és tûz ren dé sze ti sza bály sér té si bír sá go kat ôsszel már csak a szü leim se gít sé gé vel tud -
tam be fi zet ni.
A ha ta lom – nem kul tu rá lis – vég re haj tó szer vei ké szen lét ben áll tak, a rend ôr ség gel az
élen. Alig hogy be fe jez tük az öt na pos ta ta ro zó, fes tô, be to no zó, elô ké szí tô mun kát, az el -
sô kiál lí tás anya ga ép pen hogy a fal ra ke rült, a se gí tôk még fá ra dal mai kat pi hen ték, máris
meg je len tek a rend ôrök és öt sze mélyt elôál lí tot tak. Ez a haj na li rend ôr ak ció már nem
fi gyel mez te tés volt, mint a ta va lyi, ha nem in kább a „kis ma gyar do ku men ta” hát tér ese -
mé nyeit meg nyi tó gong ütés. Az elôadás te hát el kez dô dött, a po li ti kai ha ta lom dra ma -
turg jai mun ká ba len dül tek, a vég re haj tó ap pa rá tus funk cio ná riu sai éle sí tet ték a prog ra -
mo kat a ká pol na-pro jekt meg sem mi sí té sé re.
A kul tu rá lis ad mi niszt rá ció em be rei is to vább kí sér le tez tek, a mû vé sze ti mun kák ban
di rekt po li ti kai tar tal ma kat ke res ve, de mert sem mit sem ér tet tek meg eb bôl a kí ná lat -
55. Az 1973-as prog ram-meg hí vó
56. Az ön se gé lye zô
ak ció ra ér ke zett né hány
csekk szel vény, 1973
73