Törvénytelen Avantgárd

az. A kér dés fel ve té se fo gal mi ter mé sze tû, a meg fo gal ma zás vi zuá lis, a vá lasz a kon tex -
tus ban van, vagyis nincs vá lasz. Hen cze Ta más így fo gal maz: „a mû vé szet az, hogy mi a
mû vé szet.” A mú zeu mi kar ton nak mint „in for mált tárgy nak” van né hány jel lem zô je,
amely kí sér te tie sen megegye zik az zal, aho gyan né hány – egy év vel ko ráb bi – bog lá ri mû -
tár gyat jel le mez tem: az idea de monst rá ció ja, ha tár eset-do ku men tum, a meg fo gal ma zott
meg fo gal ma zat lan, a mo du lok ál tal lét re ho zott rend szer, a megis me rés mo dell je. Az ere -
de ti „mú zeu mi kar ton” a va ló dit do ku men tál ja, a pszeu do-kar ton ha zu dik, mert csak a
nyom tat vány igaz, a tar ta lom ha mis, ugyanak kor ami re utal, az csak itt lé te zik, te hát igaz,
mert a mû de monst rá ció ja – a kar ton – a mû.
Bog lá ri vi szony lat ban a „mú zeu mi kar ton” je len té se: a „mû” a „ha ta lom” ál tal („hi va -
ta li” vo nat ko zás sal) in for mált tárgy, ame lyet a mû vész in ter -ak ci ó val de zin for mál. Pauer
a nyár kö ze pén ott volt a bog lá ri „sza bály sér té si pro jekt” in du lá sa kor, és lát hat ta a „be -
til tó ha tá ro zat” cí mû „kon cept” da ra bot, va la mint az én „in ter -ak ci ó mat” (fel leb be zés)
is, te hát az eset akár ins pi rál hat ta is a „mú zeu mi kar ton” öt le tet. Akár így volt, akár nem,
bog lá ri vi szony lat ban az El kép ze lés-pro jekt szim bo li kus kon cept, míg a ká pol na-pro jekt
a foly to nos „ha tá ro zat-fel leb be zés” (!-?) in terak tív ára má ban mû kö dô flu xus.
Ezt az utó la gos el mél ke dést a kon cept rôl azért gon do lom fon tos nak, mert ak kor még
job ban ér de kel tek a kon cept elôz mé nyei, így pél dául Mar cel Du champ Stop polt eta lon -
já nak megér té se és a vé let len nek mint mód szer nek a hasz ná la ta. A kon cep tu á lis mû vé -
szet meg je le né sé vel a vi zuá li san gon dol ko dó mû vé szek elég ne héz hely zet be ke rül tek.
A ne héz hely ze tet nem csak a kon cept okoz ta, ha nem az a ro ha nó, sok szor lo ho ló, avant -
gárd kö te le zett ség, hogy min dig ben ne kell len ni a legújabb áram lat ban és min den ese -
mény ben. A kon cept csa pat ka pi tá nya az if jú Be ke Lász ló volt, aki vel – bi zo nyá ra egyéni
el kép ze lé seim miatt – so ha, szin te sem mi ben nem si ke rült egyetér tés re jut nom. Fel ve -
tet tem, hogy a kon cept ben és a mi ni mál ban lá tok va la mi kö zö set, sôt ta lán át is for dít -
ha tók egy más ba, er re egy pél dá nak em lí tet tem Pau er pszeu do-koc ká ját. A kon cept okoz -
ta ne héz hely zet megol dá sát két nyom vo na lon ke res tem: az zal, hogy a nyá ri idô szak ban
a ká pol na-pro jekt kon cep tu á lis lét for ma (flu xus) volt szá mom ra, míg ôsz tôl ta va szig bu -
da pes ti mun kám ban sze mé lyes kér dé sek fog lal koz tat tak. Nyá ri ta pasz ta la taim ered mé -
nye eb ben az év ben Lét jel mun káim ke let ke zé se volt. A Lét jel kí sér let ar ról szólt, ho gyan
le het ne át hi dal ni a sza ka dé kot a fo gal mi és a vi zuá lis gon dol ko dás kö zött. „A cél: olyan
egy sé ges vi zuá lis gon dol ko dá si, épít ke zé si rend szert lét re hoz ni, ami vel leír ha tó min den
je len ség, prob lé ma – a vi lág” (1971). Ez a túl nagy el kép ze lés – utó lag néz ve – ar ra volt
jó, hogy ren ge teg irány ba nyit va ma rad tak a le he tô sé gek.
A pa ra dig ma vál tás éve
1972 A nagy po li ti ká ban az új gaz da sá gi me cha niz mus sal kap cso lat ban fel ve tô dött a pu ha dik ta tú ra prob lé má ja,
ami annyit je lentett, mint a kul túr po li ti ká ban a „kö zép sô T”: a rend szer bi zo nyos mér té kig el tûrt po li ti kai lag nem
ve szé lyes ön ál ló sá got. A párt köz pont ha tá ro za ta a hat va nas évek mû vé sze tét ele mez ve ar ra a megál la pí tás ra jutott,
hogy „mû vész kö rök ben di va tos a kí vü lál lás, a ro man ti kus il lú ziók ker ge té se, a szkep ti ciz mus és az új ba lol da li tü -
rel met len ség, amely el len küz de ni kell”.*
Né hány bu da pes ti mû vé sze ti ese mény: Ha raszty Ist ván Play Art cí mû kiál lí tá sát be tilt ották. – Az Avant gar de
Fesz ti vált (szer vez te Szent jó by Ta más és Be ke Lász ló) be tilt ották. – Pau er Gyu la Ha lál-pro jekt kör le ve lét ti zen há -
rom ma gyar mû vész nek kül dte el, amely re ha tan vá la szol tak (At ta lai, Bak, Tót, Er dély, Hen cze, Türk). A vá lasz bo -
rí té ko kat Pau er azóta sem bon tot ta fel. – Be ke Lász ló hi he tet le nül ak tív volt: tá jé koz ta tó hír le ve le ket küldött ma -
gyar mû vé szek nek a nem zet kö zi mû vé sze ti ese mé nyek rôl, Ut ca kö vek és sír kö vek cím mel hir detett pro jek tet, amit
késôbb Bog lá ron mu tatott be. Le vél-fo lyó ira tot in dított, Ahogy azt a Mó ricz ka el kép ze li cím mel. (Az író gép pel sok -
szo ro sí tott 32 ol da las mû vé sze ti le vél utol só ol da lán ma il art fel hí vá sok is ta lál ha tók.)
Kül föld: San Die go, Ka li for nia, USA, Flu xus West-pro jekt: Ken Fried man – együtt mû köd ve a Trans ca na di an Fluxus,
Ltd. c/o Image Bank kel – kiad ta nem zet kö zi kap cso lat lis tá ját (An In ter na ti o nal Con tact List) 1233 cím mel. A magya -
rok kö zül Al tor jay Gá bor (Köln) és At ta lai Gá bor cí me sze re pelt. – Poz nan, Len gyelor szág, a „NET” vi lág cím lis tája
(J. Koz lows ki és A. Ko sto lows ki pro jekt je) sok ke let- eu ró pai cím mel, 210-bôl 8 ma gyar. – Ga le ria Fok sal, Var só, Len -
gyelor szág: Er dély Mik lós, Jo vá no vics György, Lak ner Lász ló, Pau er Gyu la, Szent jó by Ta más, Tót End re kiál lí tá sa.
28. A Mezei Ottó által írt
Du champ- köny vecs ke
(Corvina, 1970)
a ká pol ná ban, 1972
29. Ga lán tai György
Létjelei (1971)
a kápolnában,
a Ka lá ka-kon cert
hát te re ként, 1972
* Idézi Szabó Miklós
(In: Beszélô évek, 1972.
Beszélô, 1998/3, 49. o.).
59