Törvénytelen Avantgárd

Tót End ré nek volt va ló szí nû leg a leg na gyobb és leg jobb cím lis tá ja, sok fon tos kül föl di
cím mel, mert ná la gyûl tünk össze – a Ke rék ut cá ban – a cím lis ták egye sí té sé re és a meg -
hí vók cím zé sé re. Az egye sí tett cím lis ta új lép té ket adott a to váb bi tör té né sek nek, ugyanis
az adott hely zet ben a „föld alat ti” kom mu ni ká ció leg ked ve zôbb mód ját a le ve le zés je len -
tet te. Ezt iga zol ta a flu xus és kon cept mû vé szek le ve le zé si ak ti vi tá sá nak el ter je dé se és ké -
sôbb az egész vi lá got átöle lô egy re na gyobb mûvészeti há ló za tok is.
„Egy bo nyo lult, átala ku lá so kat ho zó kor szak legér de ke sebb vo ná sai a kor szak pa ra dig mái” (Ken Fried man). Véletlen
egy beesés, hogy a ká pol naprog ra mok be til tá sá nak el sô évé ben, 1971-ben kez dô dött – a kon cep tu á lis mû vé szet
meg je le né sé vel – a ma gyar mû vé szet pa ra dig ma vál tá sa is. Eb bôl adó dik, hogy a bog lá ri ese mé nyek ala ku lá sa során
két, tar tal má ban el té rô, de egyide jû konf lik tus hely zet ke let ke zett: egy bel sô és egy kül sô. A bel sô: a pro jekt ön fej -
lô dé sét kö ve tôk és nem kö ve tôk né zet kü lönb sé ge, a kül sô: az egy né zô pon tú ál lam ér tet len sé ge. A klasszi kus konf -
lik tus mo dell mind két vál to zat ban ugyanaz: a ma ra dók és a ha la dók áll tak egy más sal szem ben.
Min den ki éve
1971. már cius 1-jén kez dôd tek vol na Ba la ton bog lá ron a Te me tô domb ren de zé sé nek
mun ká la tai. A mun ká la tok meg kez dé sé nek vég le ges el ma ra dá sát on nan tud tam meg,
hogy má jus 7-én Sa la mon Já nost – a ká pol na tár la tok ad di gi nagy sze rû „ta ná csi me ne -
dzse rét” – más mun ka kör be he lyez ték.
Bu da pes ten né hány na pi lap ban „ut cá ra ment” a kul túr po li ti ka, az Es ti Hír lap Gya gya bá csi ka land jai (1971. március 9.)
és a Ma gyar Nem zet Ha lan dzsa kiál lí tás a Med nyánsz ky-te rem ben (1971. március 10.) cí me ken „mél tatta” Al tor jai
Sán dor kiál lí tá sát. A Mû csar nok ban az Új mû vek cí mû nagy sza bá sú tár la ton elô ször sze re pel het tek a fia tal avantgárd
mû vé szek. A saj tó ból meg tud ha tó, hogy miért: a Ma gyar Nem zet vi ta fó ru má ban Az ötö dik „T”, avagy tut ti-frut ti a
Mû csar nok ban – Til tás he lyett til ta ko zás cí me ken je len tek meg kri ti kák (1971. március 26.).
A nyá ri kiál lí tá si prog ram meg be szé lé sé re Csá ji At ti la aján lot ta fel la ká sát. A meg hí vottak
el vi leg az „R”-kiál lí tás részt ve vôi vol tak, de At ti la a No.1 cso port két nap pal elôbb nyílt
kiál lí tá sán még szólt né hány em ber nek, akik kö zül a meg be szé lés re el jött: Sze ma dám
György, Or vos And rás, Prut kay Pé ter, Va das Jó zsef és Szeift Bé la. A Szü re nont kép vi -
sel ték: Csá ji At ti la, Csu to ros Sán dor, Ha ris Lász ló, Mol nár V. Jó zsef és Pau er Gyu la.
Rö vid idô re be né zett még az ipar ter ves Tót End re és Hen cze Ta más is.
A ká pol na-pro jekt kép vi se le té ben két ja vas la tot tet tem: az egyik az volt, hogy az
„R”-kiál lítás to vább fej lesz té se ként min den mû vész, aki csak szó ba jö het, ál lít son ki. Mi -
köz ben a je len le vôk összeír ták az ál ta luk is mert és ja va solt mû vé szek ne veit, én a nap tári
he tek nek meg fe le lôen felír tam a kiál lí tá sok idô pont jait. Ezután tör tént az aján lott mû -
vé szek kiál lí tás sze rin ti cso por to sí tá sa. Egy részt az ön szer ve zô dött, már lé te zô cso por tok
sze rint, más részt – a je len nem lé vô kol lé gá kat köz megegye zés sel – mû faj, szem lé le ti mód
vagy irány zat sze rint cso por to sí tot tuk. Csá ji At ti la ja va solt mun ka cí mei: gra fi ka-kis plasz -
ti ka, mo tí vu mok, kis kol lek tív, mi ni mal art, fi gu rá lis szür rea liz mus, pop és kon cept art
voltak. Az ô ja vas la ta volt még az én egyé ni kiál lí tá som is, amelyet megosz tot tam Szeift
Bé lá val. A nap tár sze rint 13 kiál lí tást ter vez tünk, de csak az a kiál lí tás va ló sult meg, ame -
lyet vé gül va la ki meg szer ve zett. A tár sa ság az el sô kiál lí tás anya gá nak be gyûj té sét kö ve -
tôen lé nye gé ben szétesett cso por tok ra, és az ese mény sor ön mû kö dô vé vált.
A ma gam ré szé rôl há rom kiál lí tás szer ve zé sét, il let ve ren de zé sét vál lal tam és ter mé sze -
te sen az egész nyá ri prog ram koor di ná ció ja is az én felada tom volt. Öt ter ve zett kiál lítás:
há rom ma gyar cso por tos, az új vi dé ki cso port kiál lí tás és a len gyel Ber di szak be mu ta tó ja
– ame lyek Csá ji At ti la ja vas la tai vol tak –, nem va ló sult meg, mert ôt köz ben sze mé lyes
ügyei fog lal ták le, kül föld re uta zott, én pe dig nem vol tam még kap cso lat ban az ál ta la ja -
va sol tak kal. (Pél dául le ve let kap tam Má té Gyu lá tól, aki Ber ta lan Sán dor ne vé ben is ki -
51