Törvénytelen Avantgárd

Meg jegy zem, Sze ma dám György volt az el sô, aki 1980-ban nem csak hosszan ír ha tott – po zi tív ér te lem ben – a ká -
polna tár la tok ról, de még ki tün te tést is ka pott írá sáért, mint aki bát ran fel tár ta a szo cia lis ta kul tú ra fe le dés be me -
rü lô ér té keit. 21 Né hány hó nap pal ko ráb ban – ami kor Sze ma dám ta lán ép pen ezen az írá son dol go zott – til tot ták
be a ká pol na tár la tok ról szó ló dia ve tí té ses elôadá sai mat, és nyi tot ták meg a BM-ben új ra kez dô dô meg fi gye lé sem
cél já ból a „Fes tô” dossziét.
Kü lö nös él mény volt, ami kor nem so ká ra vé let le nül ta lál koz tam Sze ma dám mal a Nagy kör úton. Úgy lát szott, mint -
ha sem mit sem tud na a ve lem tör tén tek rôl, ezért ba rát sá go san gra tu lál tam pub li cis ta pá lya kez dé sé hez, mi re ô meg -
hí vott egy kor só sör re. Sö rö zés köz ben – gon dol tam – szó ba hoz ha tó a té ma, de ki de rült, hogy siet nie kell. Kár,
hogy nem be szél tük meg, mert így – az én ol va sa tom ban – a kor só sör kár té rí tés ként ha tott, amellyel Sze ma dám
ta lán „le tud ta” a meg nem ér tett hely ze tet. Szá mom ra pe dig ezért ma radt em lé ke ze tes.
21 Sze ma dám György:
„Utak és ha tá rok”. Jegy ze -
tek Ha ris Lász ló fo tói hoz.
In: A Ma gyar Kép zô és Ipar -
mû vé szek Szö vet sé ge tá jé -
koz ta tó ja, 1980/1, 4–22. o.
A má sik de monst ra tív jel le gû pro jekt (mai fo gal maink sze rint helys pe ci fi kus ins tal lá ció)
a Szem be sí tés, al cí me: a rend a pa ra mé ter (apple 236–239. kép). Ere de ti leg Csu to ros Sándort
hív tam meg kiál lí ta ni, de köz ben úgy ala kult, hogy Ha ris Lász ló val és Mol nár V. Jó zsef -
fel együtt dol goz ták ki a ká pol na „átala kí tá sát”. Az együtt mû kö dés Bu da pes ten kez dô -
dött, a Lép csô ház ese ménnyel, a bog lá ri tér szer ve zés a má so dik, az utol só kö zös kiál lí tás
pe dig ôsszel a bu da pes ti Mû egye te men volt. En nek a kö zös má gi kus tér nek a kü lön leges -
sé ge, hogy a társ al ko tók há rom kü lön bö zô szem pont ból ér tel mez ték, vi zuá li san mégis
egy sé ges, tö mör, fe szes, tisz ta mû ként je lent meg. A klasszi kus pél da, Ku ro sa wa A vi har
ka pu já ban cí mû film je jut eszem be, hogy egy ese mény részt ve vôi és szem ta núi mennyire
más ként élik meg ugyanazt. Csu to ros Sán dor sze rint: „A Lá tás nyel vén fo gal maz tunk,
al ko tá sunk ma ga a Ká pol na volt, mint Bí ró ság.” Ha ris Lász ló sze rint: „Hosszú ideig az
volt a cí me, hogy Rek viem a ká pol náért, mert az egész va la mi sa ját ma gá ból ere dô meg -
sem mi sü lés fe lé ha ladt. Er rôl szólt ez a rek viem.” 22 Mol nár V.
József sze rint: „Sza kra li zál ni akar tuk a te ret, mert úgy érez tük,
hogy azok a hap pe nin gek – vagy legalábbis a hap pe nin gek nek egy
ré sze, ami ott a ká pol ná ban volt – de sza kra li zál ta a ká pol nát.” 23
Mie lôtt még át lép nék a „hap pe nin gek te ré be”, el mon da nám,
hogy sze rin tem: a Szem be sí tés ins pi rá ció ja nyil ván va lóan Csu toros
és fe le sé ge igaz ta lan (kon cep ciós) pe ré nek pszeu do-lét hely ze té bôl
szár ma zott. Ezért a mû je len té se sze rint a ká pol na, me ta fo ri ku san
a Bí ró ság – bár mely kép ze let be li per hely szí ne ként –, a szem be sí -
tés ál tal má gi ku san le he tô vé te szi (te he ti) bár mely ál lí tás igaz sá -
gá nak össze ha son lí tá sát a té nyek kel. A mû te hát nem a ká pol nát,
ha nem kép le te sen a Bí ró sá got „sza kra li zál ta”. Ha er rôl a Bí ró ság -
ról azt ál lít juk, hogy nem le het igaz ta lan – mert „a rend a pa ra -
mé ter” –, ak kor nincs ér tel me a gyász mi sé nek, a le mon dás nak, az
ön feladás nak, a hit el vesz té sé nek – a „rek viem nek” –, aho gyan
Haris gon dol ta.
A ká pol na tár la to kat ért bí rá la tok ban a „hap pe ning” szó fo gal -
ma so ha nem lett pon to sít va, ál ta lá ban a „bot rány” szó val ro ko -
ní tot ták, ezért min den elôadás jel le gû ese mény szó ba jö he tett a
ká pol na „de sza kra li zá lá sa” szem pont já ból. A leg több igaz ta lan bí -
rá la tot Ha lász Pé ter szín há za kap ta. Ha lá szék egy he tes bog lá ri tar -
tóz ko dá sa szá mom ra olyan volt, mint ha a da ra bok egy foly to nos
szín ház be té tei len né nek. Nem vol tak pon tos kez dé sek, sem mi
nem volt na gyon meg ha tá roz va, mégis min den a le he tô leg job -
ban, leg pon to sab ban tör tént.
22 Interjú Haris Lászlóval.
In: Va ká ció I–II., 1998.
23 Interjú Molnár V. Józseffel.
In: Va ká ció I–II., 1998.
Ha lász Pé ter sze rint: „Az, hogy rosszul sza val ni, vagy rosszul szö ve get mon da ni, ilyen
kör nye zet ben, az egy abszurdum lett vol na. […] a hely zet, ami be be le ke rül tünk, és
ahogy ab ban au to ma ti ku san funk cio nál ni tud tunk, és rá gon dol tunk, és csi nál tuk, az
so sem azzal fog lal ko zott, hogy ki nek mi lyen le gyen az ala kí tá sa, ha nem hogy ki ki-
67–68. Csu to ros Sán dor–Ha ris Lász ló–
Mol nár V. Jó zsef: Szem be sí tés, 1973
79