Törvénytelen Avantgárd

1972. au gusz tus 15. – Türk Pé ter: Kér -
dô je les kí sér le tek. Elévü lé si ak ció
(apple 44–48. kép)
1972. au gusz tus 15. – Ga lán tai György:
Jel-ak ció
(apple 49–50. kép)
„Türk kér dô je leit fo tóz tuk- di áz tuk
kint és bent. Türk a kü szö bön kí vül és
be lül a kö ve zet re ra gasz tott X-eket
a kö vet ke zô szö veg gel: „Idô zí tett X
tár gyak ra, dol gok ra stb-re ra gaszt -
va azok el hasz ná ló dá sa, el évü lé se
után lép élet be. Élet be lé pé se pil -
la na tá ban ma ga is elévül. T. P. 1972
Kér dô je lek: 1. úton egye ne sen,
2. úton le tér ve, 3. úton fek vô em -
be ren (Türk) ke resz tül. 1. ke resz -
ten for dít va (majd a ke resz tet meg -
for dít va), 2. fel dôlt sír kö vön, 3. a
ká pol na bol to za tán sor ban bal ról
jobb ra, 4. bo kor ban?”
(Ga lán tai György naplóbe jegy zé se)
Do ku men tum: Napló, 1972.
au gusz tus 15. (Türk Pé ter
és Ga lán tai György be jegy -
zé sei)
Dia: d-G/72.08.15.a–m
Iro da lom:
Dé kei, 1992, 23.o.
Do ku men tum:
Dia: d-G/72.08.15/2.a–d
Iro da lom:
Ga lán tai, 1996, 191. o.
1972. au gusz tus 18. – Ró zsa Gyu la ír ja a
Nép sza bad ság ban:
„[…] két em lí tés re mél tó ese mény van
a Ba la ton part ján […] a ti ha nyi […]
és »a ba la ton bog lá ri fia ta lok kó cos
kez de mé nye zé se«.”
Do ku men tum: R. Gy. [Ró zsa
Gyu la]: Ba la to ni nyá ri tár -
lat. Két száz hat van mû tárgy
a keszt he lyi mú zeum ban.
Nép sza bad ság, 1972.
augusz tus 18., 7. o.
1972. au gusz tus 26–27. – Cseh, szlo vák
és ma gyar mû vé szek ta lál ko zó ja Be ke
Lász ló szer ve zé sé ben
Részt ve vôk: Bak Im re, Pe ter Bar tos, Be ke László,
Er dély Mik lós, Sta no Fil ko, Ga lán tai György,
Ha lász Pé ter, Hap Bé la, Háy Ág nes, Hen cze
Tamás, Jo vá no vics György, J. H. Kocman,
Legén dy Péter, Ma jor Já nos, Mé hes Lász ló, Pauer
Gyu la, Vlad ji mir Po po vić, Petr Štem be ra, Rudolf
Sikora, Szent jó by Ta más, Sze re di An na, Tót Endre,
Türk Pé ter, Ji ří Valoch
„Eb ben az idô szak ban pró bál tam köz tes te rü le te ken mû -
köd ni. Volt már Bog lá ron né hány olyan ap ró ság, amit
én azért csi nál tam – nem mint ha mû vész len nék –, hogy
de monst rál jam azt, hogy egy kri ti kus is tud mû vé sze tet
csi nál ni adott eset ben. Más részt pe dig volt, és most is
van egy ilyen fur csa von zal mam Kö zép-Ke let-Eu ró pa
iránt, és vé gig ir ri tált, hogy miért van az, hogy a szlo -
vá kok és a ma gya rok lát szó lag gyû lö lik egy mást 150
éve, de ab ban a pil la nat ban, ami kor az em ber ren de seb -
ben meg né zi a dol go kat, ak kor csak ter mé keny együtt -
mû kö dés rôl volt szó. Ezért én elkezd tem szlo vá kul
tanulni, ki fe je zet ten azért, hogy sze mé lye sen is old jak
va la mit az egé szen. En nek azért is je len tô sé ge van, mert
azt hi szem, hogy ma gyar rész rôl mond juk 10–15, szlo -
vák rész rôl ta lán még több mû vész még min dig er re tá -
masz ko dik, hogy mi lyen jól tud tunk ak kor, meg tu dunk
most is együtt gon dol kod ni. Ez az ese mény is ilyen szem -
pont ból in dult. Va la hon nan elô ke rült egy an gol nyel vû
fo lyó irat cseh kü lön szám mal, ahol ta lál tam egy na gyon
ér de kes fény ké pet, ami azt áb rá zol ta, hogy az ép pen
ak kor [Csehszlovákiába] be vo nu ló egye sí tett csa pa tok
ott so ra koz nak, és kö tél hú zás cí mû já té kot ját sza nak
va la melyik fa lu el fog la lá sa elôtt, vagy után. Bog lá ron
ren dez tem te hát egy ilyen élôké pet, ahol per sze na gyon
nai van volt az egész ki ta lál va, a ma gyar mû vé szek és a
szlo vák-cseh mû vé szek két párt ra sza kad va, kö tél hú -
zás he lyett en nek a fo lyó irat nak a pél dá nyát, il let ve ezt
a fény ké pet té pik szét. Azért mon dom, hogy ki csit nyög -
ve nye lôs a tör té net, mert hir te len ki ta lál tam, hogy ez
nem csak egy po li ti kai cél zás, ha nem egy kvá zi kép má -
gi kus meg sem mi sí té se, ugyanak kor a kép a kép ben
szituá ció. Ha son ló, mint a tör té nel mi fest mé nyek ké -
szü lé se kor az ese mény re konst ruk ci ó jához tör té nô élô -
kép-beál lí tás. Én mar ha jól érez tem ma gam, amíg ezt
ki ta lál tam, és tu laj don kép pen jó, hogy meg csi nál tuk.”
(In ter jú Be ke Lász ló val, 1998)
Do ku men tum: Be ke Lász ló
váz la tai az ese mény meg va -
ló sí tá sá hoz, öt lap; Be ke
Lász ló raj zai, le ve le zé se a
mû vé szek kel; Pa ges (In ter -
na ti o nal Ma ga zi ne of the
Arts), Winter 1970. No.2.
szét té pett pél dá nya (39. ol -
da lon a kö tél hú zást ját szó,
meg szál ló ma gyar csa pa tok
fo tó já val); Be ke Lász ló le ve -
le Galántai György nek, 1972.
au gusz tus 13.
(K/14a/1972.), G. Gy. vá -
lasza, 1972. au gusz tus 18.
(K/14b/1972.); Napló, 1972.
au gusz tus 26–27.
Fo tó:
G/72.08.26–27/1/1–16
[BB/72/4];
G/72.08.26–27/2/1–16,
18, 23–28, 31, 33, 36
[BB/72/5]
Iro da lom:
Mau rer, 1980, 76. o. (fo tó)
AL 5, 1983. nyár, 30–32. o.
Ga lán tai György ká pol namû
ter me Ba la ton bog lár
1970–73 (kro no ló gia és
iro da lom). AL 5, 1983. nyár,
67. o.
Sas vá ri Edit: Tör vény te len
avant gárd. Ba la ton bog lá ri
ká pol na tár la tok 1970–73.
Be szé lô, 2000. V. évf. 9–10.
sz., 163. o.
Hock, 2000, 24. o.
Film: In ter jú Pau er Gyu lá val
és Be ke Lász ló val. In: Va ká -
ció I–II., 1998.
210. Beke László: cseh, szlovák és magyar szavak
141