Törvénytelen Avantgárd

13 „A val lá sos éle tet foly ta tó
em be rek a ké sô kö zép kor -
ban gyak ran hív ták fel a fi -
gyel met ma guk ra az zal,
hogy elôbb a ko los to rok cel -
lái ban, majd egy re in kább a
nyil vá nos ság szín te rein is
köz szem lé re tet ték a Krisz -
tus kö ve té se ként vál lalt
mér ték te len ve zek lé sü ket,
val lá sos odaadás ban el gyö -
tört tes tü ket” (Kla ni czay
Gá bor: El gyö tört test és
meg té pett ru ha. Két kul túr -
tör té ne ti ada lék a per for -
man ce gyö ke rei hez, in
Szôke An na má ria (szerk.),
A per for man ce- mû vé szet,
Art pool–Ba las si Kiadó–Tar -
tó shul lám, Bu da pest, 2000,
158. o.
38. Pau er Gyu la: Mo bil,
1972
Mond hat nám ezután, hogy Er dély nemcsak vi rá gul, de rô zse nyel ven is ké pes volt be -
szél ni. Rô zse: a tü ze lô anya gok pro le tár ja cí mû má sik mun ká já ban elô re megírt non szensz
cí mek kel ér ke zett, majd a ká pol na kör nyé kén a cí mek nek meg fe le lô rô zsét gyûj tött. Né -
hány cím: Pol gár puk kasz tó rô zse, Rô zse de ma gó gia el len, Fél rô zse stb. (apple 178–179. kép).
A kép te len cí mek hez gon do san vá lo ga tott fa ágacs kák ins tal lá ció ja a ká pol ná ban mint
frivol pré di ká ció mû kö dött. Szim bo li ku san néz ve a „ká pol ná ban”/vi lág min den ség ben
(a temp lom a vi lágmin den ség jel ké pe) Er dély Mik lós mint a „pré di ká tor”/agi tá tor (rôzse),
aki/ami/ a tu dá sa ere jé vel (tü ze lô anyag) és a „pré di ká ció”/agi tá ció (cí mek) esz kö zé vel kí -
ván ta a „hi tet le ne ket” meg gyôz ni és a „hí vô ket” hi tük ben megerô sí te ni.
Az au to te rá pia és az efe mer esz kö zök hasz ná la ta mo ti vál ta Gu lyás Gyu la ak ció ját, hogy
pró bát te gyen ma gá val: mez te len fel sô tes tét – amíg bír ta – sû rûn te le csi pe szel te ru ha szá -
rí tó csi pe szek kel (apple 190–191. kép). Az ak ció szak rá lis vo nat ko zá sa ro kon az „öní télt”
bün te tés me ge lô zô me tó du sá val, de ezen túl van egy új – nem tu da to sí tott – mo tí vum:
az el gyö tört test. 13
Gu lyás ak ció já nak a Testnyo mok cí met ké sôbb ad ta, amely csak a mi ni mal ar tos vég -
ered mény re – a tes tén ma radt kis li la négy ze tecs kék re – utalt, de így is ér de kes, mert ki -
de rül be lô le, hogy eb ben az in ger gaz dag (im ma te riá lis/in ter me di á lis) kö zeg ben az el len -
ke zô pó lus ról is jó im pul zu so kat le he tett kap ni.
Pau er Gyu la el ju tott a pszeu do-idea fo gal mi ha tá ráig, a posz ta mens re írt szo bor cí me -
kig, de egy in terak tív pszeu do-hang szob rá val a MO BIL- lal még ezt is meg ha lad ta. Ez
úgy mû kö dött, hogy fel volt ír va a posz ta mens re, hogy ha a né zô kur jant egyet, ak kor
ének han got fog hal la ni, és Pau er a kar za ton meg szó lalt. Ér de kes egy beesés, hogy ugyanek -
kor ké szí tet te Ha raszty Ist ván Bu da pes ten el sô in terak tív elekt ro ni kus hang mo bil ját, a
Vurs li tzert (apple 41. kép) – ki fe je zet ten a bog lá ri kiál lí tá sá ra –, amely ép pen for dí tott el -
kép ze lés re épült, az ének hang el hall gat ta tá sá ra. Egy más mun ká já ról va ló szí nû leg nem
tud tak, mert ak ko ri ban ép pen nem vol tak jó ban. Pau er „mo bil já nál” fel lel he tô a ka to -
li kus li tur gia pár be széd-mo dell je: a kur jan tás meg fe lel a pap la tin nyel vû fo há szá nak,
amely re a kar zat ról (a kó rus ról) Pau er mint az an gya lok kó ru sa vá la szol. Az ének egy pro -
fán dal lam is mét lô dé se, amelyet Pau er kör ének lés nek ne vez. A „kö ré nek” szó já ték kal ka -
ré nek, vagyis az an gya lok kö rének ka ra éne kel, és – hogy még messzebb re men jek – az
an gya lok „kö re” a gló ria. A gló ria je len té se di csô ség – a di csô ség, mint a nagy elis me rés
a mennyei vi lág ban – a jó sá got is jelen ti. A föl di vi lág ban a „jó ság” és az „elis me rés” meg -
fe lel te té se egy más nak: a pszeu do világa.
Le het, hogy van, aki el túl zott nak gon dol ja ok fej té se met, de a DI REKT HÉT el kép -
ze lé se az volt, hogy olyan esz kö zö ket al kal maz za nak, ame lyek ré vén vissza csa to lás ér hetô
el, vagyis a kö zön ség nem né zô, ha nem ak tív részt ve vô. Ha a ká pol ná ba be lé pô kö zön -
ség ak tív részt ve vô, ak kor a ká pol ná ban a nem val lá si ins pi rá ció ból ke let ke zett mû ve ket
is óha tat la nul a val lás kon tex tu sá ban ér tel me zi. Meg jegy zem, a ká pol na szá mom ra
ugyanolyan kul tu rá lis adott ság volt, mint az, hogy ho va szü let tem, miért azt csi ná lom,
amit csi ná lok és miért nem va la mi mást.
A ká pol na te ré ben ke vés olyan el kép ze lés tu dott mû köd ni, ame lyik ben nem volt a
„szent ség re” vo nat koz tat ha tó sem mi lyen asszo ciá ciós vagy ana lo gi kus elem. Ilyen volt
pél dául Pau er Gyu la Pszeu do rek lám ja, ame lyet egy ve gyes slá ge re ket tar tal ma zó mag nó -
sza la gom ra rög tö nöz tek – Ha rasz ti Mik lós és Ve res Jú lia köz re mû kö dé sé vel – há rom
nyel ven: ma gya rul, an go lul és oro szul (apple 174. kép). Ér de kes volt a ká pol na „vi sel ke dé -
se” az ide gen, a ká pol ná ban nem vár ha tó pro fán han gok ra. A ká pol na – bel sô arc hi tek -
tú rá já nak je len té sé vel – mint kul ti kus la bo ra tó rium kez dett mû köd ni. A ká pol na la bo -
ra tó rium má vá lá sa volt a ká pol na-pro jekt fej lô dé sé nek újabb kiin du ló pont ja, mint egy,
a val lás elôt ti kul ti kus szi tuá ció (ami még nincs, de lesz, az már van), vagyis a különös -
ség ál tal, mint ha a kul tú ra ke let ke zé sé nek pil la na tát ér zé kel nénk.
66